Az Európai Unió szerdán közzétette az európai közúti közlekedéssel kapcsolatos környezetvédelmi stratégiai céljait. Eszerint 2030-ig legalább 30 millió elektromos, pontosabban zéró emissziós autót szeretnének látni Európa útjain (ez a járműállomány csaknem 10%-a), 2050-re pedig már nagyjából az összes új autónak, busznak, teherautónak CO2-kibocsátás-mentesnek kellene lennie.
A stratégia megvalósításának legkézzelfoghatóbb eleme a jelenlegi Euro 6d kibocsátási előírásokat leghamarabb 2025-ben leváltó Euro 7 szabvány. Az autógyártók viszont nagyon meglepődni látszanak az új emissziós normák számainak hallatán.
Mint mondják, a NOx-kibocsátásra vonatkozó új, 30 mg/km-es érték a jelenlegi mérőeszközök mérési hibahatárán belül van, tehát gyakorlatilag nullára kellene csökkenteni a nitrogén-oxid-tartalmat a kipufogógázban, ha a tűrésen biztosan belül akarnak maradni. (A jelenlegi határérték 80 mg/km, a mai szabványos műszerek hibahatára pedig 34,4 mg/km.)
Problémát jelent az EU közlekedési szakértői által szorgalmazott valós üzemben használati mérési szabványának (RDE, Real Driving Emission Test) kiterjesztése szélsőséges üzemeltetési körülményekre. Ha a belsőégésű motoros autóknak extrém hidegben vagy melegben, súlyos vontatmányt húzva vagy erőteljes hegymenetben is teljesíteniük kell a szigorú kibocsátási normákat, az autógyártók szerint szenvedő, erőlködő, kínkeservesen vánszorgó autókra számíthatnak a vásárlók.
Paradox módon az új normáknak pont a legkisebb, legolcsóbb autók nem fognak tudni megfelelni. Ahogy a Volkswagen egyik mérnöke névtelenül nyilatkozott: az Euro 7 életbe lépése után egy Polót már nem fognak tudni még 15 ezer euróért sem odaadni a vevőknek - márpedig ez 5,3 millió forint, egy kisautóért. A hagyományos autókból örökre száműzni kell az olcsó kézi váltót, hogy egy kibocsátás-csökkentésre beállított automatával helyettesítsék. A vezetési élmény jó része is odalesz, az emisszió minimalizálására ügyelő elektronika folyamatosan visszafogja majd a motort, "az autó úgy fog viselkedni, mintha be lenne nyugtatózva", mondja a fent említett mérnök.
Konnektoros hibridrendszerrel persze meg lehet oldani, hogy az elektromos segédhajtás elkenje a belsőégésű motor kibocsátási értékeit, de ez az extra technika szintén megemeli az autók árát. A szakember szerint a szigorítás átmenetileg paradox módon a kibocsátás-csökkentési célok ellen hathat, ugyanis valószínűleg sok autótulajdonos dönt majd úgy, hogy nem cseréli le drága elektromos vagy plug-in, pláne drága és vacak új hagyományos technikájú autóra régi kocsiját, hanem azt tartja meg és használja tovább.
Az autógyártókat tömörítő érdekvédelmi szervezet, az ACEA egy közleményt is kiadott az Euro 7-tel kapcsolatban, melyben egyrészt sérelmezik, hogy még nem ismerhették meg az új norma összes célértékét, ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy a szigorítás veszélyezteti az autógyártók belsőégésű motorokat illető fejlesztéseit, pontosabban azok üzleti megtérülését is. Zárszavukban pedig azt jelzik, hogy a szigorítások árát végső soron az autóvásárlók fogják megfizetni, már persze akkor, ha egyáltalán lesznek olyan belsőégésű motoros autók, amelyek képesek teljesíteni az előírásokat.
Az autógyártók álláspontja érthető, ugyanakkor elég nehéz azzal vitatkozni, hogy ha a cél az elektromos illetve zéró emissziós mobilitás arányának növelése a közlekedésben, akkor a hagyományos technika arányát így vagy úgy, de csökkenteni kell. Arra viszont érdemes felkészülnünk, hogy az elektromos mobilitás korszakába való átmenet idején bizony a legolcsóbb autók egyre drágábbak, a tisztán benzines vagy dízel autók pedig egyre lomhábbak, egyre vacakabbak lesznek.
(Forrás: Automotive News)