Az Európai Bizottság az arcfelismerő rendszerek öt éves betiltását tervezi

2020 / 01 / 18 / Bobák Zsófia
Az Európai Bizottság az arcfelismerő rendszerek öt éves betiltását tervezi
A kiszivárgott dokumentumok alapján a Bizottság úgy véli, mivel a technológia nagy hatással lesz a jövőnkre, ideje alaposabban felülvizsgálni az ezzel kapcsolatos problémákat és egységes szabályozást létrehozni. Addig is átmenetileg beszüntetnék a rendszerek használatát. A tervet hivatalosan a jövő hónapban prezentáljak.

A tizennyolc oldalas Fehér Könyv tervezetben, mely az Euraktiv birtokába jutott, a mesterséges intelligencia jövőbeli szerepéről szóló átfogó európai szemléletmód kialakítására sürgetnek a szerzők.

“A mesterséges intelligencia fejlődése alapvető  hatással lesz a társadalmunkra. A célja a Fehér Könyvnek, hogy javaslatot tegyen az MI-val kapcsolatos európai hozzáállás kialakítására, amely segíthet felkésziteni a társadalmat a változásokra és lehetőségekre, melyeket a mesterséges intelligencia teremt.[...]

Jelenleg nincs elfogadott egységes nemzetközi definíciója a mesterséges intelligenciának, a High-Level Expert Group on Artificial Intelligence meghatározása szerint: emberek által épített szoftver rendszer, melynek komplex feladata, a digitális dimenzióban működve a környezet megfigyeléséből származó információk interpretációjával, a lehető legelőnyösebb cselekvési terv eldöntésével az adott cél elérése.”

Noha a mesterséges intelligencia sok területen segíthet az emberi társadalmakat szabályozó infrastruktúrák hatékonyabb működésében, van néhány homályos folt a technológia alkalmazásában. Az arcfelismerő rendszerek különösen ellentmondásos területet képviselhetnek, tekintve az általuk lehetővé váló profilozást. A Fehér Könyv szerint a megfigyelés alá eső alanyoknak (tehát tulajdonképpen mindenkinek) joga van hozzáférni a róla gyűjtött adatokhoz és kérvényezni, hogy ne lehessen a személyével kapcsolatos döntéseket hozni kizárólag az automatikus adatgyűjtésre és feldolgozási folyamatokra alapozva.

Amíg a technológia alkalmazásának jogi vonatkozásait jobban át nem tekintik, az arcfelismerő rendszerek használatát átmenetileg, három vagy öt évre betiltanák az EU tagállamaiban.

A később meghozott szabályok implementációjáért az egyes tagállamok felelnek majd, de ez nem jelenti azt, hogy szabad kezet kapnak az országon belüli alkalmazásokban. A moratórium alatt az állami szervek és a magánszféra szereplői sem alkalmazhatnának ilyen technológiákat nyilvános terekben (utca, közösségi terek stb.), ez visszavetheti a kialakulóban lévő állami projekteket, például a magyar Szitakötő projektet is, mely széleskörű biztonsági kamerarendszer kiépítését célozza.  De más országok is fejlesztik a maguk önálló rendszereit, Németországban például azt tervezik, hogy fontosabb vasútállomásokon és repülőtereken telepítenek automatikus arcfelismerő rendszereket. Franciaország egyelőre még csak egy olyan jogszabályozás előkészítésénél tart, amely lehetővé tenné arcfelismerés alkalmazását videomegfigyelő rendszerekben.

Az egyik leghangsúlyosabb szabályozandó terület az MI állami, közigazgatási szervek által történő alkalmazása. Ebben az EB a kanadai példát venné alapul. Kanada már kidolgozott egy keretrendszert a mesterséges intelligenciára alapuló, ún. automatizált döntéshozatali rendszerek alkalmazásáról. Ez minimum szabályként fogalmazza az ilyen rendszerek átláthatóságát, elszámoltathatóságát, jogszerűségét és az eljárás igazságosságát. Az elképzelés szerint a kötelező érvényű jogi szabályozás az MI magas kockázatú (egészségügyi, közlekedési, rendőrségi és igazságszolgáltatási stb.) alkalmazásaira terjedne ki. Ugyanakkor felveti azt is, hogy jövőben MI-fejlesztésekre felkészülve célzottan kell módosítani több jogszabályt, például a 2001-től érvényben lévő általános termékbiztonsági direktívát, illetve a 2006-ban módosított gépekről szóló irányelvet.

A dokumentum szerint a jelenlegi jogi szabályozás nem terjed ki bizonyos magas kockázati területre, úgy mint a kibertámadások vagy privát adatok védelme.

A tagállamok a jövőben együttműködhetnek a biztonság kialakításának hatékonyabbá tételében a horizontális kérdésekben adott tanácsadással, mely az egységes EU-s keretrendszer jelentőségét és alkalmazhatóságát segíti majd. A terveket hivatalosan februárban fogja nyilvánosság elé tárni Margarethe Vestager, az Európai Bizottság digitális korszakért felelős ügyvezetője. Addig a Fehér Könyvre érkezett visszajelzések és reakciók figyelembevételével megbeszélés alapját képezik a vázolt javaslatok.

(Forrás: Euraktiv, Fotó: Piqsels, Pxfuel, Publicdomainpictures)


Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
A virtuális valóság ebben az iparágban például már nem is annyira virtuális.
Polgár Judit sakkvilágbajnok legemlékezetesebb mérkőzései, játék Kaszparov ellen és Világsakkfesztivál
Polgár Judit sakkvilágbajnok legemlékezetesebb mérkőzései, játék Kaszparov ellen és Világsakkfesztivál
Kilenc évesen a New York Times címoldalára került, tizenkét évesen Kaszparov figyelte a játékát, magántanulóként tanult, mert minden idejét a sakk kötötte le. Polgár Judit, minden idők legsikeresebb női sakkozója, Világsakkfesztivált tart hamarosan Budapesten nővéreivel és Rubik Ernővel.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.