Noha a mesterséges intelligencia bevezetésével kapcsolatos aggodalmak közül talán az adatvédelmi szempont a legnépszerűbb, az európai országok többségében mégis támogatnák ezt az ötletet. Az eredmények alapján a kontinens lakosainak valamivel több mint fele (ötvenegy százaléka) zokszó nélkül a mesterséges intelligenciára bízná az irányítást, míg a politikusokat háttérbe szorítaná. Oscar Jonsson, a kutatás vezető szerzője, a technológiai innovációk politikai, gazdasági és társadalmi hatását vizsgáló Center for the Governance of Change munkatársa a CNBC-nek beszélt arról, hogy felmérésük semmi meglepőt nem hozott, csupán bemutatta az emberek demokráciába vetett hitének évtizedek óta tartó hanyatlását. Jonsson szerint a lakosok egyre elkeserítőbbnek látják a politikai helyzetet, méghozzá a politikusok hibájából, így szerinte a felmérés jól jellemzi az általános korszellemet. A szakember egyebek mellett az egyre nagyobb politikai megosztottságban és az álhírek megjelenésében látja a bizalomvesztés elsődleges okát. Hozzátette, az eredmények már csak azért sem meglepőek, hiszen

a többségnek fogalma sincs róla, hogy egyáltalán ki a parlamenti képviselője, ahogy annak munkásságát sem ismeri.

Európán belül, legszívesebben a spanyolok cserélnék mesterséges intelligenciára politikusaikat (hatvanhat százalék), őket követik az olaszok (ötvenkilenc százalék) és az észtek (ötvenhat százalék). Ehhez képest a britek hatvankilenc százaléka nem támogatná ezt az ötletet, Hollandiában a lakosság ötvenhat, míg Németországban ötvennégy százaléka utasítja el. Magyarország nem szerepelt a felmérésben szereplő országok között, míg Európán kívül két országot vizsgáltak, Kínát és az USA-t. Előbbiben a megkérdezettek hetvenöt százaléka támogatná az ötletet, utóbbiban viszont hatvan százalék az ellenkezőjét gondolja. A különbség korosztályok szerint is jól kirajzolódott: Európában a huszonöt-harmincnégy éves korosztály több mint hatvan százaléka és a harmincöt-negyvennégy évesek ötvenhat százaléka inkább mesterséges intelligenciát, míg az ötvenöt felettiek túlnyomó többsége továbbra is a politikusokat látná szívesebben az intézményekben.

Robots for President?

A Center for the Governance of Chance 2019-es hasonló felmérése igazán érdekes kontrasztja a mostaninak: eszerint ugyanis az európaiak kétharmadának félelme, hogy a jelenleg zajló ipari forradalom, valamint a mesterséges intelligencia kettőse veszélybe sodorja egzisztenciájukat, ezért a kormányoktól várják a terület alaposabb szabályozását. Ez igencsak érdekes, ha azt vesszük, hogy Európa legtöbb országában megrendült a demokráciába vetett bizalom: az intézet akkori felmérése szerint minden negyedik európai szavazó algoritmusra bízná a politikai döntéseket az emberek helyett. Ez az arány Hollandiában a legmagasabb, ahol a megkérdezettek közel fele, negyvenhárom százaléka így érez. A portugálok ehhez képest nem bíznak a mesterséges intelligencia döntéshozatali képességeiben, és nyolcvan egy százalékuk szerint a politikusok jobbak a robotoknál.

Messze vagyunk még a robotpolitikusok bevezetésétől

A tanulmány szerzői szerint eredményeik rávilágítottak, hogy a klímaváltozás mellett a mesterséges intelligencia jövője korunk egyik legfontosabb kérdése. Bár a válaszadók jelentős része a politikai szférában is szívesen látna robotokat, a legtöbben mégis úgy érzik, hogy

az állam feladata a mesterséges intelligencia használatának szabályozása, illetve azok támogatása, akik robotok miatt vesztették el munkájukat.

Emellett a többség korlátozná a robotok tevékenységi körét, illetve a válaszadók többsége arra is panaszkodott, hogy a jelenlegi oktatási rendszer nem készíti fel kellőképpen az embereket a technika használatára és az ezzel járó kihívásokra.

Arról nem is beszélve, hogy a robotpolitikusok ötlete - legalábbis most még - elméletben jobban hangzik, mint a gyakorlatban, hiszen egyrészt a programozó elképzelései is befolyásolhatják az eredményt (emiatt nehéz elképzelni egy teljesen racionális döntéseket hozó, korrekt gépet), másrészt a mesterséges intelligencia könnyen meghibásodik Erre jó példa a Microsoft fejlesztése, a virtuális chatbot, Tay esete. Az algoritmus 'személyisége' eredetileg egy cserfes fiatal lányéval kellett volna, hogy egyezzen, ám a végeredmény végül egy szexmániás neonáci lett. Mindennek függvényében még egy ideig alighanem várni kell a robotikus képviselőjelölteke.

(Fotó: Getty Images Hungary)

További cikkek a témában:

A dolgozók harmada felmond, miután megtiltották a munkahelyi politizálást egy szoftvercégnél

Nevada kormányzója lehetővé tenné a technológiai cégeknek, hogy miniállamokat hozzanak létre Saját adótörvények, saját rendfenntartó erő is szerepel a javaslatban, amit pénteken nyújtottak be.

Imitációs játék a valóságban -a robotok megtanulták, mikor kell utánozni az emberi érzések kifejezését A musculus zygomaticus major, vagyis a nagy járomcsonti izom egyetlen funkciója, hogy felhúzza a száj széleit, de a mozdulat a kooperáció és szeretet kifejezésén kívül dominanciát is jelenthet. Most már a robotok is tudják, mikor kell visszamosolyogni az emberre.