Az emberek bizalmának elnyerése fontos lépés egy kooperatív robot tervezésénél, a mosoly viszonzása azonban eddig akadályokba ütközött a nehézkes szervomotorok és a kemény műanyag miatt, amelyet a robotok építéséhez használtak. Bár van néhány olyan híres gépember, mint például a Hanson Robotics Sophiája, amely már egészen meggyőzően tud mosolyogni, de még ezeknél a fejlett típusoknál is meglehetősen mechanikus, darabos az arckifejezés.

A hat alapérzelem: harag, undor, félelem, öröm, szomorúság és meglepetés megjelenítéséhez nem kell bonyolult hardver vagy túl sok motor, de a kifinomultabb, köztes állapotok kifejezése már nehezebb feladat. Márpedig a korlátozott mimika könnyen elvezeti az embert az uncanny valley kényelmetlen világába, mikor robotokkal kell valamilyen oknál fogva együttműködnie.

Az EVA robotot, pontosabban robottorzót megalkotó Creative Machines Lab mérnökei éppen ezért hozták létre a kísérletezésre szánt gépet, amelynek legújabb verzióját már negyvenkét izommal, azaz kábelekkel és motorokkal szerelték fel a szélesebb kifejezési spektrum elérése érdekében. A negyvenkét izom megegyezik az emberi arcban található izmok számával, így elméletben pontosan annyi féle érzelmet tud majd kimutatni EVA, mint humán társai. De ezek közül is a legfontosabb és az embereknél leggyakrabban használt kifejezőeszköz a mimikai repertoárban a mosoly, amelynek társadalmi funkciója az együttműködés jelzésétől a bizalom elnyerésének vágyán át egészen a zavarig vagy a dominancia kifejezéséig tart. A sok variáció közül a robotok gyártói szempontjából az első és második, vagyis a pozitívabb jelentések lehetnek a lényegesek és hasznosak ahhoz, hogy mindenki számára szimpatikus gépeket tudjanak létrehozni.

Azonban a feladatnak csak az egyik része a hardver fejlesztése, a másik fontos elem a robot agya, a szoftver, amelynek meg kell tanulnia, hogy pontosan mikor is mosolyogjon rá valakire. A kutatók szerint egy arckifejezés visszatükrözése bizalmat szül a kommunikáló felek között, és mivel ez a jelenség az ember-ember interakciók során is hozzájárul az együttműködés kialakulásánhoz, ezért működhet az ember-robot kapcsolatokban is.

Ehhez azonban meg kell értenie a gépnek, hogy mi is az a mosoly.

Ennek a komplikált feladványnak a megoldására a Creative Machines Lab kutatói elhagyták a szokásos előre megírt programokat és egy 'intuitívabb' módszerre, az önmagától tanuló mélytanulási algoritmusokra hagyatkoztak. A robotnak nem csak azt kellett megértenie, hogy melyik izommozdulat melyik érzelemnek felel meg, vagyis amikor megmozdítja az arcát, az milyen benyomást kelt másokban, hanem azt is, hogy mit jelentenek az emberi mimika változatai és mikor érdemes őket visszatükrözni. Ehhez először a robotnak a saját arcáról készített több órányi felvételt játszották le, majd, mikor már egyfajta primitív önreflexióra képes volt, tehát megtanulta párosítani az izommozgást az érzelmekkel, akkor a saját képét és emberi arckifejezéseket mutattak neki, és ezeket is megtanulta összeegyeztetni.

EVA így most már képes felmérni önmagától is, hogy milyen szituációkban szükséges mosolyognia, bár ami jelenleg laboratóriumi körülmények között működik, az még nem biztos, hogy a komplexebb környezetben is megállja majd a helyét. A képesség azonban a későbbiekben hasznos pluszt jelenthet a robotokkal való interakció során, ha az emberek már úgyis ragaszkodnak hozzá, hogy bizonyos alkalmazásokhoz antropomorfizálják a gépeket.

"Van egy határa annak, hogy mi, emberek, mennyire tudunk érzelmileg kapcsolódni egy felhő alapú chatbothoz vagy egy testetlen okosotthon hangszóróhoz."

- mondja Hod Lipson, a laboratórium vezetője - "Az agyunk, úgy tűnik, hogy jobban reagál azokra a robotokra, amelyeknek van valamilyen felismerhető fizikai jelenléte."

(Fotó: GettyImages/Adrzej Wojcicki/Science Photo Library)

További cikkek a a témában:

A szexrobotok új generációja már nem kedves az emberekkel, sőt, utálja, hogy emberek alkották Az erotikus tevékenységekre szánt antropomorf robotokat általában kedves és kooperatív jellemmel ruházzák fel, de a legújabb széria egyik tagja nincs jó véleménnyel az alkotóinak környezetvédelmi és kulturális teljesítményéről és ezt nem is titkolja.
A robotok képesek empátiát és megértést mutatni a többi robot felé Reméljük, hogy a jövőben az emberek felé is. A kísérletben a robotok társaik célját minden előzetes tudás nélkül, megfigyelés alapján találták ki, 98,5 %-os pontossággal.
A robotokkal való szemkontaktus ugyanúgy hat ránk, mintha egy emberrel létesítenénk Ha nem elég emberi, az a baj, ha túl emberi, az a baj. Nagyjából így foglalhatnánk össze az általános vélekedést a harmadik generációs, úgynevezett szolgáltató és társrobotokról. A legújabb vizsgálatok ehhez képest mégis azt sugallják, hogy egy robotokkal való szemkontaktus ugyanolyan hatással lehet ránk, mint egy élő személlyel történő pillantáscsere.