A lap már 2019-ben közölt egy cikket, ami arról szólt, hogy a biztonsági szakértők komolyan aggódnak a montanai rakétasilók közelébe telepített adótornyok miatt, ugyanis a jellemzően a Huawei eszközeit használó állomások tökéletesek arra, hogy a segítségükkel lehallgassák vagy akár meg is zavarják az atomarzenált felügyelő Stratégiai Parancsnokság (U.S. Strategic Command) kommunikációját. Bár ezekről az aggodalmakról régóta lehetett tudni, az mindeddig titokban maradt, hogy az FBI részletes nyomozást folytatott az üggyel kapcsolatban, amelynek most számos megállapítása került napvilágra a CNN-nek név nélkül nyilatkozó tisztviselőknek köszönhetően.
Ahogy a cikkből kiderül, a szövetségiek a nyomozás során főként amerika középső, gyéren lakott területeire koncentráltak, ahol a Huawei hálózati eszközeinek a használata jóval elterjedtebb. Ennek oka, hogy míg a nagyobb amerikai telekommunikációs cégek már jóideje mellőzik a kínai technológiákat a hálózatok kiépítésében, a kisebb mobilszolgáltatók előszeretettel használják az olcsóbb kínai eszközöket. Ilyen technológiával van ellátva az Új-Mexikótól Montanáig húzódó I-25 jelzésű országút környéke is, amely mentén számos titkos katonai létesítmény is található, többek között olyan rakétasilók, amelyekben nukleáris robbanófejjel felszerelt interkontinentális ballisztikus rakéták sorakoznak. A nyomozóknak az keltette fel a figyelmét, hogy a Huawei előszeretettel adott el hálózati eszközöket ezeknek a szolgáltatóknak még akkor is, amikor ez anyagilag látszólag egyáltalán nem érte meg nekik, viszont az eszközeiket katonai létesítmények közelébe telepítették.
A CNN szerint arról nem lehet tudni, hogy Kína hozzájutott-e titkos információkhoz ilyen módon, azonban ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem. A lapnak nyilatkozó szakértők hangsúlyozták, hogy technikailag borzasztóan nehéz bizonyítani, ha valaki megszerez és továbbít egy adatcsomagot. A szigorúan titkos nyomozás hatására - amelyről többeket még a kormányzaton belül is csak 2019 után informáltak - a Szövetségi Kommunikációs Bizottság szigorított az addigi szabályokon, elvágva annak a lehetőségét, hogy az amerikai telekommunikációs cégek szövetségi támogatást vegyenek igénybe a Huawei és ZTE 5G-s hálózati eszközeinek vásárlásához. A következő évben a Kongresszus 1,9 milliárd dolláros támogatást hagyott jóvá arra, hogy az ország vidéki területein lecseréljék a két gyártó hálózati eszközeit, azonban a CNN információi szerint az elmúlt két évben semmilyen érdemleges lépés nem történt ezzel kapcsolatban. Bár az FCC-hez összesen 24 ezer hálózati eszköz lecserélésére érkezett kérvény, azonban az erre megítélt pénzeket azóta sem folyósították.
A Huawei a CNN cikkének megjelenése után a leghatározottabban tagadta az abban felhozott vádakat, hangsúlyozva, hogy a vállalat minden, az Egyesült Államokba importált termékét az FCC megvizsgálja és engedélyezi. "A Huawei eszközei egyedül az FCC által meghatározott kereskedelmi célú frekvenciákon működnek. Így az amerikai védelmi minisztérium által használt védett csatornákhoz, spektrumokhoz nem is férnek hozzá" - írta a Huawei a nekünk küldött levelében, hozzátéve, hogy a cég több mint 30 éve bizonyítottan tiszta kiberbiztonsági múlttal rendelkezik és "egyetlen szándékosan rosszindulatú kiberbiztonsági eseményben sem volt érintett".
A CNN szerint ugyanakkor az FBI nyomozása arra a következtetésre jutott, hogy a Huawei hálózati eszközei az FCC jóváhagyása ellenére is képesek lehetnek megzavarni a Védelmi Minisztérium által használt hálózati spektrumot, ami a lap szerint megkérdezett szakértő szerint sincs kizárva. Ahogy Eduardo Rojas, a floridai Embry-Riddle Repüléstani Egyetem rádióspektrum laboratóriumának vezetője elmondta, technikailag egyáltalán nem lehetetlen olyan hálózati eszközt építeni, aminek vannak a hatóságok számára ismeretlen, titkos képességei, ám ezeknek a képességeknek a feltárásához az eszközt a félvezetők szintjéig vissza kell fejteni.
A Huaweijel szemben közben egy másik vizsgálat is indult már a Biden-kormány idején, amelyben a Kereskedelmi Minisztérium igyekszik megállapítani, hogy szükség van-e arra, hogy a kínai gyártó hálózati eszközeit a lehető leggyorsabban kivonják a forgalomból. Amennyiben a Huawei számára kedvezőtlen döntés születik, az további problémákat okozhat a kínai cégnek, amely a Kereskedelmi Minisztérium 2019-es és 2020-as határozata alapján már nem is kereskedhet amerikai vagy amerikai technológiát használó cégekkel, így az utóbbi években arra kényszerült, hogy a mobilkészülékeit a Google szolgáltatásai és 5G-adatkapcsolat nélkül hozza forgalomba.
Bár az amerikai kormánynak több európai országot is sikerült meggyőznie arról, hogy az 5G-s hálózat kiépítése során a kritikus hálózati infrastruktúráknál ne használják a Huawei (vagy más kínai gyártó) eszközeit, az USA-t sok kritika érte amiatt, hogy nyilvánosan semmilyen kézzelfogható bizonyítékot nem mutattak be a vádak alátámasztására. Többen emiatt úgy gondolják, hogy a Huaweijel szembeni keresztes háború szimplán gazdasági okokra vezethető vissza, de a CNN szerint akadnak olyanok is, akik úgy vélik, hogy az intézkedéseket az idegengyűlölet fűti. Az amerikai kormány ráadásul néha látványosan átesik a ló túloldalára, az elmúlt években például két olyan eset is volt, amikor egyetemi tanárokat vádoltak meg azzal, hogy titokban együttműködnek a kínai kormánnyal, ám ezt az állítást egyik esetben sem sikerült bizonyítania az ügyészségnek.
(Borítókép: Hatástalanított Minuteman interkontinentális rakéta a montanai Lewistownban, Fotó: Demetrius Freeman/The Washington Post via Getty Images)