Az adatvédelmi hatóság nem tud róla, hogy a kínai telefonok titokban személyes adatokat továbbítanának Kínába

2022 / 04 / 08 / Bobák Áron
Az adatvédelmi hatóság nem tud róla, hogy a kínai telefonok titokban személyes adatokat továbbítanának Kínába
Egy, a külügyminisztérium munkatársainak elküldött körlevél szerint több kínai telefon "rejtett módon kommunikál személyes adatokat Kína irányába", de Péterfalvi Attila szerint hozzájuk eddig nem érkezett panasz ezzel kapcsolatban.

Ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk, a Direkt36 oknyomozó portál értesülései szerint az orosz titkosszolgálatok jelentős mértékben kompromittálták a Külgazdasági és Külügyminisztérium számítógépes hálózatát, aminek eredményeképp "a magyar diplomácia gyakorlatilag nyitott könyvvé vált Moszkva számára". A nyomozás során a lap munkatársai egy olyan körlevelet is megszereztek, amelyben a minisztérium arra hívja fel a figyelmet, hogy a hivatali levelezés "nem kizárólag az arra engedélyezett típusú eszközökön és programok használatával folyik". "Mérhető mennyiségű, bizonyítottan Kína irányába személyes adatokat rejtett módon kommunikáló eszközök is használatban vannak" - írja a feljegyzés, amelyben többek között a Huaweit, a ZTE-t, a Honort, a Xiaomit és a OnePlust is nevesítik.

Az cikk megjelenése után megkerestük a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, akiktől azt kérdeztük, hogy folytatnak, vagy folytattak-e vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy a megnevezett gyártók készülékei valóban továbbítják-e a felhasználók személyes adatait Kínába. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos lapunknak ezzel kapcsolatban elmondta, hogy nincs folyamatban ilyen ügy. "A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz nem érkezett ilyen tárgyú panasz, jelenleg a Hatóság nem folytat eljárást kínai gyártók esetlegesen jogellenesnek minősülő adattovábbítási gyakorlata kapcsán" - írta az intézmény vezetője.

Az üggyel kapcsolatban kérdéseket küldtünk a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak is, ahonnan azonban egyelőre nem kaptunk választ. Válaszolt viszont a Huawei, akik határozottan tagadták, hogy a körlevélben megfogalmazott gyakorlatot folytatnának. "A cikkben megjelent feltételezés a vállalatunkkal kapcsolatban teljesen alaptalan, minden bizonyítást nélkülöz. A Huawei a kiberbiztonságot prioritásnak tekinti, ez az elemi üzleti érdeke is. A vállalat a világ 170 országában működik, mindenhol betartja a vonatkozó nemzetközi és helyi jogszabályokat, üzleti etikát" - írta a nekünk elküldött közleményében a cég.

Eddig kevés bizonyosodott be a biztonsági aggályokból

Mint ismeretes, az Amerikai Egyesült Államok 2019-től kezdve több fázisban szankcionálta a Huaweit, akiket azzal vádoltak meg, hogy a hálózati eszközeikbe olyan hátsó ajtókat építettek be, amelyek lehetőséget teremtenek a kínai kormányzatnak a kémkedésre. Az USA Kereskedelmi Minisztériuma emiatt tiltólistára helyezte a kínai gyártót, aminek következményeként az amerikai valamint az amerikai technológiát használó cégek sem kereskedhetnek a Huaweijel. A vállalat emiatt elesett a lehetőségtől, hogy 5G-képes chipeket használjon a telefonjaiban, amiken a Google szolgáltatásai sem érhetők el. A szankciók hatására a 2019-ben még a világ második legnagyobb okostelefon-gyártójának számító Huawei részesedése jelentősen csökkenni kezdett, 2021 elejére már mindössze csak a globálisan értékesített telefonok 4%-a volt Huawei-készülék.

A Huaweinek már a saját processzoráról is le kell mondania az amerikai embargó miatt, és hamarosan az Androidnak is búcsút inthetnek Nem könnyű manapság a legnagyobb kínai mobilgyártó helyzete.

Miközben a Huawei határozottan tagadta az ellene felhozott vádakat, az Egyesült Államok a szövetségeseit is igyekezett meggyőzni, hogy mellőzzék a Huawei technológiáját az 5G-hálózatok kiépítésében. Ennek hatására több európai ország, többek között Svédország és az Egyesült Királyság is teljesen kitiltotta a Huawei eszközeit az országos 5G-hálózat kiépítéséből, de számos más országban is hoztak kisebb-nagyobb korlátozásokat azzal kapcsolatban, hogy hol és milyen módon használhatók a Huawei eszközei az 5G-hálózatokban. A szankciók ellenére 2021 első három negyedéve alapján a Huawei továbbra is piacvezetőnek számít a távközlési hálózati eszközök értékesítésében, a cég közleménye alapján pedig a vállalat értéke nem, hogy nem csökkent, de még növekedett is: a Brand Finance piackutató szerint 2021-ben a vállalat márkaértéke 55,4-ről 71,2 milliárd dollárra növekedett, amivel továbbra is a harmadik legértékesebb elektronikai márkának számít a világon.

Bár az USA korábban azt állította, hogy bizonyítékai vannak arra, hogy a Huawei hálózati eszközeibe hátsó ajtókat építettek be, ezeket a mai napig nem hozták nyilvánosságra. A kínai eszközökkel kapcsolatos aggályokat erősíti, hogy a "A Kínai Népköztársaság nemzeti hírszerzési tevékenységéről szóló törvény" 7. cikke kifejezetten előírja, hogy "minden kínai állampolgár és szervezet köteles kérésre együttműködni a KNK hírszerzési műveleteivel, és az ilyen műveletek titkosságát is meg kell őrizni", ugyanakkor jogi szakértők szerint ez önmagában nem jelenti azt, hogy a kínai kormány kötelezheti a Huaweit a hátsó ajtók létesítésére az eszközein. Más jogi szakértők ezzel szemben azzal érvelnek, hogy a tapasztalatok szerint a kínai kormányt nem korlátozzák a jogi keretek úgy, mint a nyugati országok vezetőit.

Az elmúlt időszakban nem csak a Huaweijel, de a Xiaomival kapcsolatban is komoly vádak merültek fel, miután a litván védelmi minisztérium Nemzeti Kiberbiztonsági Központja két másik kínai gyártóval egyetemben megvizsgálta a telefonjaikat. A hatóság a Xiaomi telefonja esetében azt állapította meg, hogy az egy rendszeresen frissített lista segítségével képes lehet cenzúrázni a telefonon megjelenő tartalmakat, amelynek feltehetőleg a hirdetések megjelenítésében van szerepe.

A minisztériumi jelentés az Mi 10T kapcsán azt is kifogásolta, hogy a telefon túl sok adatot gyűjt a felhasználók készülékhasználati szokásairól, amelyeket egy a GDPR hatáskörén kívül eső, szingapúri szerverre továbbít. A kibervédelmi központ azt is megemlítette, hogy amikor valaki regisztrál a Xiaomi felhőszolgáltatására, a készülék egy titkosított, vagyis a felhasználó számára nem látható SMS üzenetben elküldi a telefonszámát egy szingapúri szerverre, még akkor is, ha a regisztrációnál az e-mail címükkel azonosítják magukat a telefonszámuk helyett. A litvánok a Xiaomi mellett a Huawei és a OnePlus eszközeit is vizsgálták, azonban a jelentésben nem szerepel azzal kapcsolatos állítás, hogy ezek a készülékek a felhasználók tudta nélkül személyes adatokat továbbítanának Kínába.

A Xiaomi határozottan tagadta a jelentésben felhozott vádakat, hangsúlyozva, hogy a cég eszközei teljes mértékben megfelelnek az általános adatvédelmi rendelet, azaz a GDPR előírásainak, a készülékeik pedig nem korlátozzák és nem is szűrik meg a felhasználók által elküldött, vagy nekik eljuttatni szándékolt tartalmakat. Ezeket az állításokat később a német Szövetségi Információbiztonsági Hivatal vizsgálata is megerősítette, amely nem talált biztonsági réseket vagy cenzúrára utaló jeleket a gyártó okostelefonjaiban.

(Borítókép: Huanqiu.com/Visual China Group via Getty Images)

Államtitkokhoz is hozzáfértek a Külügyminisztérium gépeit feltörő orosz hekkerek Az orosz államnak dolgozó hekkerek teljesen kompromittálták a Külgazdasági és Külügyminisztérium hálózatát, így a magyar diplomácia gyakorlatilag nyitott könyvvé vált az oroszok számára - derített rá fényt a Direkt36. Bár a rendkívül kiterjedt támadásról a magyar szervek már 2021 őszén tudtak, az orosz titkosszolgálatot azóta sem sikerült teljesen kizárni a kormányzati gépekről.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.