Az igazi "szupernagyik" neurológiája - hogyan maradjunk idős korban is szellemileg frissek?

2020 / 01 / 07 / Justin Viktor
Az igazi
Nemrégiben új tanulmányt közölt az Oxford Academic Journal, melyben „Superagers”-néven említik a magyarul talán “Szupernagyiknak” fordítható, emlékező- és értelmi-képességeiket extrém magas korban is szinte hibátlanul őrző időseket. Mivel tapasztalataim alapján idén 101 éves nagypapámat és három éve 91 évesen elhunyt nagymamámat is bátran a fogalom ernyője alá sorolhatom, különösen izgalmas volt elmerülni a kutatásban.

A Cerebral Cortex (agykéreg) címmel megjelent tanulmány szerint a “Szupernagyik” idősebb felnőttek a 80-as és 90-es éveikben, akik fiatalos teljesítményt nyújtanak az emlékezőképességet, memóriát vizsgáló teszteken a biológiai koruk ellenére. A tanulmány eredményei szerint ők erősebb funkcionális kapcsolatokkal és kommunikációval rendelkeznek az agy különböző hálózatainak neuronjai között. Ez, párosítva a fiatalos memóriával, azt eredményezi, hogy a “Szupernagyik” a idegrendszeri kapcsolódásai a legerősebbek.

A morfometriai (alakmérési) vizsgálatok esetükben több Nyugalmi-hálózati (DMN) és Szaliencia-hálózati (SN) régiót találtak, amelyek kortikális (kérgi) vastagsága nagyobb a “Szupernagyik” agyában, ami összefügg kiemelkedő memória-teljesítményükkel. A tesztekben  41 fiatal (24,5 ± 3,6 éves) és 40 idősebb felnőtt (66,9 ± 5,5 éves) belső funkcionális kapcsolatait vizsgálták a DMN és SN hálózatok területén.

Agyi hálózatok: A nyugalmi hálózat

Nyugalmi Hálózat a leggyakrabban tanulmányozott, nyugalmi helyzetben aktív agyi hálózatok közé tartozik. A Nyugalmi- vagy Alap Hálózat (Default Mode Network, DMN) olyan agyi régiókból álló rendszer, ami abban az esetben lesz aktív, mikor a vizsgálati személy éber állapotban, nyugalmi helyzetben van.

A Nyugalmi Hálózat anatómiailag jól körülhatárolt és szorosan összefüggő struktúra, akkor aktiválódik, ha a személy a belső folyamataira koncentrál, álmodozik, elképzeli a jövőt, emlékeket hív elő vagy felveszi mások perspektíváját. Negatív kapcsolatban áll olyan rendszerekkel, amik külső vizuális jelzésekre aktiválódnak, ebben az esetben a Nyugalmi Hálózat deaktiválódik.

A “Szupernagyi”kritériumát fiatalos teljesítmény nyújtásának képességével határozták meg egy emlékezetből-felidézéses feladatnál, a California Verbal Learning Test (CVLT) tesztet használva. A résztvevőkön nyugalmi állapotú funkcionális mágneses rezonanciás képalkotást (fMRI) végeztek, miközben külön vizuális és verbális emlékezetből-visszaidézés feladatokat kaptak. Ahogy az előrejelzésre került, a DMN-en és az SN hálózatokon belül is a “Szupernagyiknak” voltak a legerősebb agyi kapcsolataik, erősebbek, mint a tipikus idősebb felnőtteknél, és hasonló, mint a fiatal felnőtteknek a kontroll csoportokban.

A “Szupernagyik” eredményei a felismerési feladatok során is hasonlóak voltak a fiatal felnőttek eredményeihez, és jobbak lettek, mint a tipikus idősebb felnőttekéi, megcsillantva ezzel fiatalos epizodikus memóriájukat, amire az emlékezetünk majd minden feladatának ellátásához szükség van. Az erősebb kapcsolat az egyes hálózatokon belül, előre jelezte a jobb teljesítményt, mind a CVLT, mind a felismerési feladatok során, az idősebb felnőtteknél. A belső kapcsolatok változatossága eképpen magyarázza a memóriateljesítmény egyedi változatosságát, a fiatalos neuroanatómián belül és azon túl is.

Ezek az eredmények elmélyítik a “szuperöregedés” idegi alapjainak megértését, amit akár “sikeres öregedésnek” vagy “fiatalon maradásnak” is hívhatnánk.

Agyi hálózatok: A szaliencia hálózat

A szaliencia hálózat fontos nagyskálájú hálózat, mely a kognitív funkciók kialakításában játszik jelentős szerepet. Az angol salience szó kiugrást, fontos jellegzetességet jelent. Nehéz magyarra lefordítani, ezért is maradt a szaliencia-hálózat elnevezés. Feladata, hogy a fontos, kiugró környezeti és belső, reprezentációs eseményekre ráirányítsa a figyelmet.

Ez a hálózat detektálja, szűri és integrálja a fontos érzelmi és interoceptív információtömeget. Egyes területei az érzelmek detektálásában és kisütésében, valamint a jutalommal kapcsolatos információfeldolgozásban játszanak szerepet. Szerepet játszik az ingerekhez kapcsolt konfliktusfeloldásban, hidat ver a figyelem és az érzelmek között.

Integrálja a viszcerális, figyelmi és érzelmi információkat, és felhasználja a viselkedés önszabályozásában. Fontos szerepe van az érzelmek kifejezésében, a szociális helyzetek és a személy belső állapota közötti konfliktus monitorozásában és feloldásában. Szerepet játszik a jutalommal kapcsolatos konfliktusos szituáció monitorozásában, a kockázatok felmérésben, a feladathelyzetek nehézségének felmérésében.

A vizsgálatban a kutatók azt is megállapították, hogy a “Szupernagyik” agya nagyobb azokon a területeken, amelyek az emlékezet működéséért felelősek, ideértve a tanulást, az adatok tárolását és visszakeresését. Arról is beszámoltak, hogy az agyrégiók hogyan képeznek egymással kommunikáló hálózatokat, amelyek összetett magatartást tesznek lehetővé.

"Ezek a hálózatok áramlanak, vagy oszcillálnak, függetlenül attól, hogy nyugalmi állapotban vagyunk vagy valamilyen feladatot végzünk épp" - mondta el Dr. Bradford C. Dickerson az MGH kórház Fronto-temporális  Rendellenességek Osztályának igazgatója.

"Jóslatunk az volt, hogy a tipikus idősebb felnőtteknél kevesebb szinkronizációt tapasztalunk majd ezekben az agyhullámokban - kevésbé hatékony hálózatokat vártunk,- de a “Szupernagyiknak” ugyanolyan hatékony hálózatai vannak, mint a fiatal felnőtteknek. Egyszerűen ezt találtuk.”

A végső tanulmány elkészítéséhez a tervek szerint kiértékelik a memóriát érintő- és a kognitív-feladatokból származó fMRI adatokat. A kutatók ezzel megteremtik az alapot a jövőbeli kutatási projektekhez is. Kíváncsiak arra is, hogy ezek “Szupernagyik” már születésükkor jobb agyszerkezettel indulnak-e, vagy talán ellenállóbbak-e az öregedés hatásaival szemben. A jövőbeli tanulmányok majd vizsgálhatják az étrendet, a testmozgást és az életmód egyéb tényezőit is.

Saját nagymamámmal és nagypapámmal kapcsolatos tapasztalataim szerint ők úgy maradtak éles eszűek és úgy őrizték meg kivételes emlékezőképességüket, hogy minden nap keresztrejtvényeket fejtettek, és rengeteget könyvet, folyóiratot, napilapot olvastak, még persze szigorúan papír alapon. A keresztrejtvények folyamatosan aktívan és élesen tartják agyat, az olvasás pedig lehetővé teszi, hogy belemerüljünk a történetekbe, ami erősíti a képzeletet. "Szupernagyik" unokájaként személyesen úgy gondolom, hogy ha az agyunkat aktív állapotban tartjuk, akkor egy szép napon mi magunk is “Szupernagyikká” válhatunk.


Nagymamám a képen 87 és nagypapám 94 évesen.

(Forrás: IntelligentLivingWikipédia, Tankönyvtár, Képek: Piqsels)


Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Az agyi szkennelés szerint kifejezetten kísérteties hatással van a síp az emberi agyra, ami a leginkább az uncanny valley jelenségre hasonlít.
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
Olyan sejtből nyerték ki a gént, amely ősibb, mint maga az állati élet a Földön.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.