A Cerebral Cortex (agykéreg) címmel megjelent tanulmány szerint a “Szupernagyik” idősebb felnőttek a 80-as és 90-es éveikben, akik fiatalos teljesítményt nyújtanak az emlékezőképességet, memóriát vizsgáló teszteken a biológiai koruk ellenére. A tanulmány eredményei szerint ők erősebb funkcionális kapcsolatokkal és kommunikációval rendelkeznek az agy különböző hálózatainak neuronjai között. Ez, párosítva a fiatalos memóriával, azt eredményezi, hogy a “Szupernagyik” a idegrendszeri kapcsolódásai a legerősebbek.

A morfometriai (alakmérési) vizsgálatok esetükben több Nyugalmi-hálózati (DMN) és Szaliencia-hálózati (SN) régiót találtak, amelyek kortikális (kérgi) vastagsága nagyobb a “Szupernagyik” agyában, ami összefügg kiemelkedő memória-teljesítményükkel. A tesztekben  41 fiatal (24,5 ± 3,6 éves) és 40 idősebb felnőtt (66,9 ± 5,5 éves) belső funkcionális kapcsolatait vizsgálták a DMN és SN hálózatok területén.

A “Szupernagyi”kritériumát fiatalos teljesítmény nyújtásának képességével határozták meg egy emlékezetből-felidézéses feladatnál, a California Verbal Learning Test (CVLT) tesztet használva. A résztvevőkön nyugalmi állapotú funkcionális mágneses rezonanciás képalkotást (fMRI) végeztek, miközben külön vizuális és verbális emlékezetből-visszaidézés feladatokat kaptak. Ahogy az előrejelzésre került, a DMN-en és az SN hálózatokon belül is a “Szupernagyiknak” voltak a legerősebb agyi kapcsolataik, erősebbek, mint a tipikus idősebb felnőtteknél, és hasonló, mint a fiatal felnőtteknek a kontroll csoportokban.

A “Szupernagyik” eredményei a felismerési feladatok során is hasonlóak voltak a fiatal felnőttek eredményeihez, és jobbak lettek, mint a tipikus idősebb felnőttekéi, megcsillantva ezzel fiatalos epizodikus memóriájukat, amire az emlékezetünk majd minden feladatának ellátásához szükség van. Az erősebb kapcsolat az egyes hálózatokon belül, előre jelezte a jobb teljesítményt, mind a CVLT, mind a felismerési feladatok során, az idősebb felnőtteknél. A belső kapcsolatok változatossága eképpen magyarázza a memóriateljesítmény egyedi változatosságát, a fiatalos neuroanatómián belül és azon túl is.

Ezek az eredmények elmélyítik a “szuperöregedés” idegi alapjainak megértését, amit akár “sikeres öregedésnek” vagy “fiatalon maradásnak” is hívhatnánk.

A vizsgálatban a kutatók azt is megállapították, hogy a “Szupernagyik” agya nagyobb azokon a területeken, amelyek az emlékezet működéséért felelősek, ideértve a tanulást, az adatok tárolását és visszakeresését. Arról is beszámoltak, hogy az agyrégiók hogyan képeznek egymással kommunikáló hálózatokat, amelyek összetett magatartást tesznek lehetővé.

"Ezek a hálózatok áramlanak, vagy oszcillálnak, függetlenül attól, hogy nyugalmi állapotban vagyunk vagy valamilyen feladatot végzünk épp" - mondta el Dr. Bradford C. Dickerson az MGH kórház Fronto-temporális  Rendellenességek Osztályának igazgatója.

"Jóslatunk az volt, hogy a tipikus idősebb felnőtteknél kevesebb szinkronizációt tapasztalunk majd ezekben az agyhullámokban - kevésbé hatékony hálózatokat vártunk,- de a “Szupernagyiknak” ugyanolyan hatékony hálózatai vannak, mint a fiatal felnőtteknek. Egyszerűen ezt találtuk.”

A végső tanulmány elkészítéséhez a tervek szerint kiértékelik a memóriát érintő- és a kognitív-feladatokból származó fMRI adatokat. A kutatók ezzel megteremtik az alapot a jövőbeli kutatási projektekhez is. Kíváncsiak arra is, hogy ezek “Szupernagyik” már születésükkor jobb agyszerkezettel indulnak-e, vagy talán ellenállóbbak-e az öregedés hatásaival szemben. A jövőbeli tanulmányok majd vizsgálhatják az étrendet, a testmozgást és az életmód egyéb tényezőit is.

Saját nagymamámmal és nagypapámmal kapcsolatos tapasztalataim szerint ők úgy maradtak éles eszűek és úgy őrizték meg kivételes emlékezőképességüket, hogy minden nap keresztrejtvényeket fejtettek, és rengeteget könyvet, folyóiratot, napilapot olvastak, még persze szigorúan papír alapon. A keresztrejtvények folyamatosan aktívan és élesen tartják agyat, az olvasás pedig lehetővé teszi, hogy belemerüljünk a történetekbe, ami erősíti a képzeletet. "Szupernagyik" unokájaként személyesen úgy gondolom, hogy ha az agyunkat aktív állapotban tartjuk, akkor egy szép napon mi magunk is “Szupernagyikká” válhatunk.

(Forrás: IntelligentLiving, Wikipédia, Tankönyvtár, Képek: Piqsels)