Az ISS korábbi parancsnoka megmutatta, milyen zsúfolt belülről a Nemzetközi Űrállomás

2024 / 04 / 13 / Bobák Zsófia
Az ISS korábbi parancsnoka megmutatta, milyen zsúfolt belülről a Nemzetközi Űrállomás
Az ISS-en 2000 novembere óta tartózkodnak űrhajósok és váltják egymást folyamatosan a különböző missziók legénységei. Az űrállomást hamarosan már modernebb utódai helyettesítik, de jelenleg még nélkülözhetetlen szerepet tölt be az állomást tudományos munkákra használó országok űrprojektjei során. Az ISS-t az Európai Űrügynökség űrhajósa, Andreas Mogensen mutatta be márciusban, közvetlenül azelőtt, hogy elhagyta az állomást és visszatért a Földre.

Az ESA videójában Andreas Mogensen, dán űrhajós kalauzolja körbe a nézőket a Nemzetközi Űrállomáson, hogy megmutassa, hol töltötte ő, és még sok más asztronauta is a több hónapig tartó misszióját, amelynek keretében tudományos munkákat végeznek az űrbeli laboratóriumokban. A felvételt Mogensen, aki az Expedition 70 küldetés parancsnokaként szolgált szeptembertől kezdve, a küldetés legvégén készítette, mielőtt a Spacex Crew Dragon űrkapszulája hazaszállította volna őt és társait a Földre. Az Expedition 70, pontosabban a kicsivel korábban kezdődő Huggin-misszió alatt Mogensen 30 európai és ennél is több nemzetközi tudományos projektben vett részt, többek között egy új víztisztító membrán működését tesztelte, a hosszú űrutazásoknak az immunrendszerre gyakorolt hatását vizsgálta és egy kísérleti módszert próbált ki az alvás-ébrenlét ciklus szabályozására.

Az ISS-t bemutató túra alatt a tudományos modulok, például a Kubik inkubátornak helyet adó Columbus modul meglátogatása mellett körbevezet minket az űrállomás konyhájában, amelyet első látásra nem nagyon lehet megkülönböztetni a többi helyiségtől, csak egy lehajtható asztal árulkodik róla, hogy az űrhajósok itt fogyasztják az ebédjüket és “átrepül” az ISS ablakához is, ahol a Földre és a Canadarm2 robotkarra nyílik remek kilátás. Ezután következik a PMM (Leonardo Permanent Multipurpose Module), ahol extra felszereléseket és a hulladékot tárolják az űrhajósok, majd Mogensen áthalad egy szűkös átjárón, ami az űrállomás orosz szegmensébe vezet. Ebben a szegmensben az első modul az FGB (Zarya), ami tárolóként funkcionál és ami az ISS legelső modulja volt az állomás építése során. Ezután következik az MLM (Nauka) tudományos laboratórium, amelynek végén dokkolnak a Szojuz, illetve Progressz űrhajók, a belső részben pedig a modul utolsó szakaszában jelenleg felszereléseket tárolnak. Ahogy a túra során, különösen az utolsó részben, Mogensen visszafelé tartó útján jól látható, az ISS belseje meglehetősen zsúfolt és komplikált környezet és annak ellenére, hogy 108 méteres szélességével és 74 méteres hosszával valójában elég nagy méretű, de a berendezések miatt kevés helyet biztosít az űrhajósok számára.

A Nemzetközi Űrállomást 1998-ban kezdték építeni és az első legénység 2000-ben érkezett a fedélzetre. Azóta több mint 270 ember fordult meg az állomáson, ami kanadai, amerikai, európai, japán és orosz együttműködésben működik. A kínai taikonauták viszont nem látogathatják az ISS-t, ezért Kína saját állandó űrállomást épített fel nemrégen és a Tienkongon azóta is folyamatosan dolgoznak az űrhajósok.

(Fotó: D. Ducros/ESA)

Már az űrállomáson való életet is kipróbálhatták a magyar űrhajósjelöltek Ha minden a tervek szerint alakul, akár már idén újabb magyar asztronauta juthat el a világűrbe. Bár az, hogy ki utazhat az ISS-re az Ax-5 misszió tagjaként, egyelőre nem derült ki, a négy jelölt egy hatnapos szimuláció keretében már ízelítőt kapott abból, hogy milyenek lesznek a hétköznapok a Nemzetközi Űrállomáson.


Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
A memoQ az egyik legnépszerűbb fordítástámogató szoftver a szakmabeliek körében, a 10.1-es verzió óta pedig a szoftver webes változata már a képernyő-felolvasó programokkal is kompatibilis, így biztosítva, hogy a vakok és gyengénlátók is önállóan, külső segítség nélkül tudják használni a szolgáltatást.
Hatvan olyan csillagot azonosítottak, ami köré épülhetett Dyson-gömb
Hatvan olyan csillagot azonosítottak, ami köré épülhetett Dyson-gömb
Egy kellően fejlett civilizáció a csillagának teljes energiatermelését hasznosíthatja a feltételezett Dyson-gömb segítségével. Most infravörös jelzések alapján hatvan olyan csillagot azonosítottak, amelyek köré ilyen szerkezetet építhettek.
Ezek is érdekelhetnek
Hirdetés
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.