Ahogy arról a HUNOR program Facebook-oldala a napokban beszámolt, a jelöltek nemrég egy úgynevezett izolációs tréningen vettek részt, amelynek keretében hat napig kellett egy 48 négyzetméteres, konténerekből felépített szálláson lakniuk.

"Az izolációs tréning az űrhajós alapképzés része, amely a megfelelő pszichológiai hatás elérése céljából egy, a jelöltek számára ismeretlen helyszínen, a külvilágtól és külső hatásoktól teljesen elzárt környezetben zajlott" - írja a HUNOR közleménye, kiemelve, hogy a szimuláció során igyekeztek a nemzetközi űrállomáson tapasztalhatóakhoz hasonló környezetet teremteni: jelölteknek a szűkös helyiségek mellett a kevés erőforrással is meg kellett barátkozniuk, emellett a tisztálkodást, a munkavégzést és az étkezést is az ISS-en várható körülményeknek megfelelően kellett megoldaniuk.

Az űrállomáshoz hasonlóan a szimulációhoz használt szállás is több részből állt. Az épületben kialakítottak egy közösségi teret, ahol a jelöltek étkezhettek valamint a fizikai edzéseket is itt végezték el, emellett a szálláson helyet kapott egy alvókörlet, egy hangszigetelt pszichológiai szoba valamint egy munkaterület, ahol a tudományos kísérleteket modellezték. Utóbbi keretében a lakók olyan kísérleteket szimuláltak, mint a gyógyszer- és anyagtudományi kísérletek, a 3D-nyomtatás, valamint a rádiótechnikai és áramlástani folyadékkísérletek. A Terrorelhárítási Központ valamint a Semmelweis Egyetem részvételével megvalósult hatnapos gyakorlat során a résztvevők vészhelyzeti szimulációkat is végeztek, amikor az asztronautáknak csak másodperceik vannak arra, hogy döntést hozzanak.

"A Terrorelhárítási Központ kiképzőtisztje az űrhajósjelöltek parancsnokaként koordinálta a feladatokat, figyelte a jelöltek mentális állapotát, valamint az alvásmegvonásra és a stresszhelyzetekre adott reakcióit, mialatt a szakemberek egy irányítóközpontból kamerák segítségével kísérték figyelemmel a jelöltek tevékenységét, pszichológiai és fizikai állapotát a nap 24 órájában" - zárul a közlemény.

Ahogy korábban írtunk róla, a magyar kormány 2021-ben együttműködési megállapodást kötött az amerikai Axiom Space-szel, akik eddig már három sikeres küldetést indítottak az ISS-re. A megállapodás értelmében az Ax-5 névre keresztelt misszióban egy magyar űrhajós is tagja lesz a négyfős legénységnek, akik várhatóan két-három hetet fognak eltölteni a Nemzetközi Űrállomáson. Az Axiom Space a NASA-tól az Ax-4 misszióra már megkapta az engedélyt; ez a küldetés legkorábban októberben veheti kezdetét, arról viszont egyelőre nem lehet tudni, hogy az Ax-5-misszió mikor indulhat útnak.

Javítás: ahogy arra a HUNOR sajtóosztálya felhívta a figyelmünket, a magyar űrhajós a tervek szerint nem az Ax-4, hanem az Ax-5 küldetés tagjaként mehet majd a Nemzetközi Űrállomásra, az ezzel kapcsolatos információkat javítottuk a cikkben.

(Fotó: HUNOR - Magyar Űrhajós Program)

A magyar találmány, ami nélkül az emberiség biztos nem jut el a Marsra 2036 előtt erre amúgy sincs reális esély Zábori Balázs szerint, aki a Magyar Tudományos Akadémián szervezett előadáson beszélt többek között arról is, hogy miért nincs kizárva, hogy 2030-ig magyar űrhajós lépjen a Holdra és hogy miért tekinthetjük a Lunar Gatewayt inkább űrhajónak, mint űrállomásnak.