Az Operation Crossroads nem a legelső atombomba teszt volt, melyet az Egyesült Államok levezényelt, de ez volt az első olyan alkalom, amelynek során kipróbálták, hogy mi történik, ha a víz alól indítják a robbantást. A program kivitelezéséhez összegyűjtöttek kilencven hadihajót, köztük olyan hajókat is, melyeket a második világháború alatt szereztek be az ellenséges erőktől, így három német és japán nemzetiségű jármű is bekerült a flottába, melyet a marshall-szigeteki Bikini-atollhoz irányítottak.

A műveletet William H.P. Blandy altengernagy vezette, de közel sem titokban: az eseményre meghívást kapott 42 000 vendég, köztük kongresszusi tagok és a sajtó képviselői is, még a Szovjetunióból és Kínából is érkeztek tudósítók a nagyszabású bemutatóra, akik mind a közelben horgonyzó százötven hajó fedélzetén lettek elszállásolva. A Bikini-atoll lakosait evakuálták a robbantás előtt a Rongerik-atollra, nagyjából 200 kilométerre a teszthelyszíntől, ahova azután hosszú ideig nem térhettek vissza az összesen (1958-ig) huszonhárom itt lefolytatott robbantás következményei miatt. A nézők viszont az eseményekhez sokkal közelebb kaptak helyet a jó kilátás érdekében, bár még ez is messzebb volt, mint a nevadai tesztek színterén: az atollnál körülbelül tizennyolc kilométernyire kellett eltávolodnia a közönségnek a hadihajóktól.

Az első bomba a levegőből érkezett 1946 július 1-jén. Az ABLE kódnevű szerkezetet, melyet informálisan Gildának neveztek el Rita Hayworth nagy bánatára, egy B-29-es gépből dobták ki, és sikerült öt hajót elsüllyesztenie, több másikat pedig megrongálnia, annak ellenére, hogy fél kilométerrel elhibázta a célpontot. A második bomba, BAKER volt azonban az igazi szenzáció, mivel ez volt az első nukleáris robbanószerkezet, amelyet a víz alatt robbantottak fel, hogy így tanulmányozzák a hatását, amelyet egészen addig még semmilyen módon nem tudtak felmérni. Ahogy az Atomic Heritage is írja, a jelenség olyannyira újnak számított, hogy később egy konferencia keretében kellett új terminusokat kitalálni a megfigyelések leírásához.

A BAKER robbantására július 25-én került sor. A 23 kilotonna erejű detonáció hatása egyszerre érte el az óceáni talapzatot és a felszínt: 9*600 méteres krátert vájt a talajba és két kilométer magasságba emelt többszázezer tonna vizet, majd radioaktív szökőárat indított a Bikini-atoll irányába. Ezzel ugyan nem cáfolt rá William Blandy-nek a tesz előtt tett kijelentésére, de így is nagy pusztítást vitt véghez. Az altábornagy ugyanis a művelet megkezdése előtt nyilvános levélben próbálta lehűteni a kedélyeket a Crossroads-al kapcsolatban, amelyek már gigantikus méretű katasztrófát vizionáltak a vízi atombomba miatt.

"A bomba nem fog láncreakciót indítani a vízben, gázzá alakítva az egészet, hogy az óceán összes hajója a fenékre süllyedjen. Nem fogja kirobbantani a tengerfenéket, hogy az összes víz lefolyjon a lyukon át. Nem fogja megsemmisíteni a gravitációt.

Nem egy atom-playboy vagyok, ahogy az egyik kritikus nevezett engem, aki azért robbantja fel ezeket a bombákat, hogy kielégítse a személyes szeszélyeit." - idézi a New Yorker Blandy közleményét. A BAKER, ha a gravitációt nem is írta felül, a hajóflottát viszont alaposan megrongálta, az őket beborító radioaktív hullámok olyan bevonatot hoztak létre rajtuk, amely lemoshatatlannak bizonyult. Emiatt a hajóra csak hetek múltán lehetett hosszabb ideig ott tartózkodó ellenőrző egységet küldeni, annak ellenére, hogy akkoriban a radioaktivitás veszélyének még könnyedén kitették a legénységet, ha éppen arra volt szükség.

Azonban ez a szokás éppen a Crossroads miatt kezdett megváltozni: a sugárzás káros hatása miatt Dr. Stafford Warren, a Manhattan projekt orvosi részlegének vezetője azt javasolta, hogy a művelet tervezett harmadik bombáját, CHARLIE-t ne vessék be, mivel helyrehozhatatlan károkat okozna a környéken. A BAKER utáni takarítást is azonnali hatállyal felfüggesztette, hogy megkímélje a tengerészek életét.

Az Operation Crossroads tehát a világ szeme előtt zajló, rendkívül jól dokumentált esemény volt, ezért eddig is sok forrásból lehetett hozzájutni a róla készült felvételekhez, beleértve dokumentumfilmeket és nyers felvételeket is, de most egy újabb, restaurált változat látott napvilágot, amelyet az egyik legsikeresebb effektmester, Peter Kuran készített. Kuran a karrierjét az eredeti Csillagok Háborúja széria animátoraként kezdte, majd megalapította a VCE (Visual Concept Entertainment) céget, mely többszáz hollywoodi mozi vizuális effekjeiért felelt, köztük az Addams Family, az Elemi Ösztön, a Men in Black, az X-Men 2, de legelsősorban a Robotzsaru látványvilágáért.

Kuran másik elfoglaltsága a filmkészítés mellett a nukleáris technológiáról szóló dokumentumok kutatása volt, így leforgatta a Trinity and Beyond-ot, majd még négy másik atombombákkal foglalkozó dokumentumfilmet is. Ezenfelül a régi, gyakran nézhetetlen minőségű felvételeket is restaurálja, majd a VCE leányvállalatán, az Atom Central-on keresztül jelenteti meg. Az Operation Crossroads-on való munkálatokat már 2014-ben megkezdte, ahogyan azt a Bulletin of the Atomic Scientists interjújában elmondta, de a videót csak most mutatta be az Atom Central videómegosztó platformján.

A hang nélküli felvételeken jól látszik az egész művelet, a hetedik perc után látható egy egyszerű animáció arról, hogy hogyan függesztették fel a BAKER-t a hadihajó aljára, és azt is bemutatják, hogy mennyire rongálódtak meg a hajók a detonáció után. Ami viszont ezeken a képsorokon sem látszik, az a hajón tartózkodó állatok, sertések, patkányok, kecskék és juhok sorsa, amelyek vagy a robbantás hatása miatt, vagy a későbbi radioaktív sugárzás következményeként, de mind életüket vesztették, mivel a kísérlet során, ahogy az más helyszíneken is szokás volt, az állatokon mérték fel az atombomba lehetséges testre gyakorolt hatását és rövidebb-hosszabb távú egészségügyi következményeit. Az ABLE tesztállatokra való hatását látva a Bulletin of the Atomic Scientists az alábbi értékelést fogalmazta meg annak idején: (ha bekövetkezne a víz alatti robbanás)

"csak szellemhajók maradnának, elhagyatottan sodródva az óceán végtelen vizein."

(Fotó: Wikimedia Commons, Flickr/Photograph Curator)

További cikkek a témában:

Oroszország legújabb fegyvere radioaktív szökőárral teszi lakhatatlanná a part menti városokat A Poseidon 2M39 torpedó a CNN-nek nyilatkozó szakértők szerint nagyon is valódi, és már aktívan tesztelik az északi sarkkörön.
Az atombomba aranykora Las Vegasban Még az apokalipszis is mulatságos, ha a világ szórakoztató központjából figyeli az ember. De aztán jön a kijózanodás.
A Cár-bomba semmi ehhez képest: a fegyver, amely kiirthatta volna az életet a Földön Nem ez a legnagyobb vagy a legerősebb nukleáris fegyver, ám a kobaltbomba mégis kiirthatta volna az életet a bolygón. Ám ha ilyen veszélyes, miért éppen az atomfegyverek ellen felszólaló Szilárd Leó hozakodott elő ennek a „Végítélet-gépnek” az ötletével? És tényleg nem gyártott soha senki ilyen bombát?