Az orosz védelmi miniszter tényleg háromezer éves szkíta harcosokat akar klónozni?

2021 / 07 / 29 / Felkai Ádám
Az orosz védelmi miniszter tényleg háromezer éves szkíta harcosokat akar klónozni?
Legalábbis felvetette a dolog lehetőségét, és bár egy szkíta-klónsereg elég menőn hangzik, viszont az elképzelés több okból is megvalósíthatatlan – el is mondjuk, miért nem klónozott eddig még senki sem embert, pláne nem hadsereget.

Szergej Kuzsugetovics Sojgu tuvai nemzetiségű oroszországi politikus, építőmérnök, a közgazdasági tudományok kandidátusa. 2012. óta pedig ő Ororszország védelmi minisztere. Sojgu pedig 2021. elején nagyot ment az online sajtóban az Orosz Geográfiai Társaság online konferenciáján egy, Vlagyimir Putyin felé elejtett megjegyzése miatt. Hogy értsük, miről is van szó, tudnunk kell, hogy Sojgu szülőföldje, Tuva területén az 1970-es évektől fogva a régészek már több úgynevezett kurgánt, vagyis szkíta eredetű fejedelmi halomsírt is feltártak – olyan sokat, hogy a helyet szibériai Királyok völgyeként is emlegetik (utalásként az egyiptomi Luxor közelében fekvő, elhíresült temetkezési helyre). Mivel pedig a szibériai fagy remekül tartósítja a szerves anyagokat, a sok jó állapotban megmaradt szerves anyag jó sok konzerválódott DNS-t jelent. Mindez lehetne valami ponyva sci-fi regény felütése is, de a védelmi miniszter a szavai alapján legalábbis utalt arra, hogy ennek segítségével esetleg le lehetne klónozni ezeket a messze földön híres lovas harcosokat.

A Sputniknews hírét aztán több lap is átvette, és mind az Interesting Engineering, mind pedig a Popular Mechanics arra jutott, hogy bár Sojgu konkrét állítást nem tett, erősen utalt egy – lássuk be, azért elég menőn hangzó – szkíta-klónseregre. Sojgu úgy fogalmazott a szülőföldje fagyos talajában konzerválódott emberi és állati maradványokra utalva, hogy lehetne ezekkel kezdeni valamit, még ha nem is Dolly, a birka sülne ki a dologból. A miniszter nem részletezte az említett genetikai kutatásokat, hanem azzal folytatta mondandóját, hogy általában igen érdekes lesz az egész. Mint elmondta, már több expedíciót is küldtek a területre, jelenleg pedig egy nagy nemzetközi expedíció zajlik. Több dolog pedig megerősítésre került már (az expedíciók kapcsán), de több mindenre csak eztán fog sor kerülni.

A Tomb Raider videójátéksorozat forgatókönyvírói valószínűleg vadul jegyzetelnek a sarokban, hogy milyen szuper, sci-fi csavart lehetne adni a szériának, de felmerül, hogy a nagyzoláson kívül lehet-e bármiféle alap Sajgu szavai mögött. Mármint annyi mindent klónoztak már, az említett Dolly-t például több mint 20 éve, 1996-ban, mi állhat tehát egy szkíta-klónsereg útjában?

Nos, az USA Nemzeti Egészségügyi Intézete alá tartozó National Human Genome Research Institute honlapjának tanulsága szerint sok minden, és nem is elsősorban az etikai megfontolások, hanem egyszerűen a technikai nehézségek. A honlap szerint az emberek klónozása jelenleg is fikció, és egyelőre nem áll rendelkezésre elfogadható bizonyíték arról, hogy ilyesmit bárki bárhol végzett már. A honlap ír pár sejtnél félbemaradt kísérletről, fura vallási csoportosulásról, akik szerint az emberiséget földönkívüliek alkották, és akik állításuk szerint klónoztak egy lányt, amelyre azonban nem szolgálatattak semmiféle tudományos bizonyítékot – tehát tudomásunk szerint ilyesmire eddig nem került sor.

Mindez nem is meglepő, mivel az emberek, illetve általában a főemlősök klónozása nehezebb, mint a többi emlősé. Ennek egyik oka, hogy a klónozás úgy zajlik, hogy fognak egy szomatikus eredetű sejtet (mondjuk „bőrsejtet”), kiemelik a sejtmagját, majd egy petesejtnek eltávolítják a sejtmagját, és a klónozandó személyből származó sejtmagot az előbbi helyére beültetik. A főemlősök esetén viszont a petesejt sejtmagjához nagyon közel helyzekednek el olyan fehérjék, melyek kiemelten fontosak a sejtosztódáshoz – vagyis amikor a petesejt sejtmagját eltávolítják, ezek könnyen megsérülnek, így a sejt nem tud osztódni, egyszerűen szólva pedig így nem fog kifejlődni a klónozott szervezet. Egerek, macskák vagy nyulak esetén nem ez a helyzet, ezeknél az állatoknál ezek fehérjék szétterülnek az egész petesejtben.

Ugyanakkor akadnak egyéb nehézségek is, melyek ahhoz kapcsolódnak, hogy az emberiség klónozás szempontjából messze nem tart ott, mint mondjuk a Star Wars előzménytrilógiájában a Kamino bolygón található lakosság, akik minden szempontból pöpec klónsereget ütöttek össze egyetlen évtized alatt. Kamino igazi erőssége ugyanis nem is a génszerkesztés, vagy felpörgetett növekedés volt, hanem hogy nem volt szükségük emberi méhre a klónok kihordásához. Habár folytatnak kutatásokat mesterséges méhekkel kapcsolatban (nem a klónozás, hanem a koraszülés és a veszélyeztetett terhesség miatt), de a legoptimistább jóslatok szerint is egy évtized kell, mire ezekből lesz valami.

Jelenleg tehát, ha valaki embert akar klónozni, ahhoz kell találnia egy nőt, aki ezt a klónt kihordja. A meggyőzés viszont nem lesz könnyű, hiszen a mindenféle végzetes születési rendellenesség, a vetélés, valamint egyéb rettenetes terhességi végkimenetelek esélye igen magas ebben az esetben. Dolly például a 277. próbálkozásra jött össze, és 2020-ra ez a szám bár javult, de az esély a sikerre így is 10-20 százalék között mozog hangsúlyosan nem a főemlősök közt tehát (ahol ennél rosszab arányokkal lehet kalkulálni). A technológia ezen nehézségek miatt, valamint azért mert voltaképp egy egész ember klónozása felesleges, inkább a szervek terápiás célú klónozásának az irányába tart. Mindehhez vegyük hozzá azt a konklúziót, amit egy, a PNAS-ban elsőként 2020-ban publikált tanulmányban vontak le: jelesül, hogy az embernek kétféle öröksége van, egy genetikai és egy kulturális, ez utóbbi pedig az elődeink összesített tapasztalata, amely generációról generációra él. Ennek következménye, hogy a génkészlet klónozható, egy-egy individum azonban nem.

Ha mindezt összerakjuk, azt láthatjuk, hogy ha Sojgu védelmi miniszter komolyan gondolná a tervét, akkor egy hadseregnyi szkítához egy hadseregnyi nőt kellene először is toboroznia, akik az előbbieket rettenetes kockázatot vállalva, a saját és a gyermek egészségét kockáztatva kihordaná. Ha pedig mindez valami csodálatos módon sikerülne is, akkor sem szkíta-sereg lenne a végeredmény, hanem egy seregnyi csecsemő, akiket fel kell nevelni, és akik eztán nem biztos, hogy lovas nomádok szeretnének lenni, elképzelhető, hogy szívesebben dolgoznának youtuberként vagy mondjuk meteorológusként.

(Kép: Flickr/Internet Archive Book Images)

További cikkek a témában:

Teljesen átformálhatja a biotechnológia a szarvasmarhatenyésztést, de vajon mit szólnak ehhez a fogyasztók? A szakértők célja a jobb minőségű húst adó marhagének átültetése a kevésbé húsos fajtákba, valamint a tenyésztés mérséklésével az ökolábnyom csökkentése. Egy új génmódosító kísérlet egereken már működik, a tényleges bevezetésig azonban még sok kérdés válaszra vár.

Az oroszok mostantól rendelésre bárkiből csinálnak robotot A robotot szó szerint saját képmásunkra formálhatjuk, de akár világsztárokat is házhoz rendelhetünk.

A génszerkesztés új korszakába léptünk: immár ki- és be tudjuk a géneket kapcsolni Az új CRISPR eljárás képes egy gén kifejeződését szabályozni, miközben magát a gént érintetlenül hagyja – ez egy teljesen új korszakot ígér, ami pont a legjobbkor jött.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.