Az oroszok feloldották a Cár-bombáról készült filmfelvételek titkosítását
2020 / 08 / 30 / Justin Viktor
Az oroszok feloldották a Cár-bombáról készült filmfelvételek titkosítását
A titkosítás feloldása csak rendkívül régi technológiát érint, haditechnikai újdonságot a napvilágra került felvételek nem hordoznak. Az mindenesetre eszünkbe juthat róla, hogy bár a világ sokat változott, 2019-es adatok szerint továbbra is mintegy 13 865 atomtöltet várakozik azóta is silókban, a 8 bevallott és az 5 feltételezett atomhatalom hadseregében.

A Stockholmi Nemzetközi Béke Kutatóintézet (SIPRI) adatai szerint 2019-ig világszerte 13 865 nyilvántartott nukleáris fegyver létezett, és ezek több mint 90 százaléka Oroszország és az Egyesült Államok tulajdonában volt. Ez szignifikáns csökkenés az 1985-ben számolt 61 662 darabos készlethez viszonyítva, bár a megközelítés csalóka lehet hiszen az eszközöket célba juttató mai technológia és maguk a robbanószerek is nagyságrendekkel fejlettebb műszaki színvonalat képviselnek.

Cár-bomba

A Cár-bombát 1961. október 30-án, moszkvai idő szerint 11:32-kor robbantotta fel a Szovjetunió Vörös hadserege. Az eszközt AN-602 és RDSZ–202 néven is emlegeti az orosz szakirodalom, de hívják Ivánnak vagy Ványának is. Maga a szerkezet egy 8 méter hosszú, 2,6 méteres átmérőjű több mint 27 tonna súlyú 50 megatonna robbanóerejű hidrogénbomba volt (50 millió tonna TNT erejének megfelelő robbanóerő).

A bomba hatóereje mintegy 1500-szorosan múlta felül a Hirosimára és Nagaszakira ledobott bombák összesített robbanóerejét, és tízszeresen az összes robbanóeszközét, amit a küzdő felek a második világháborúban felhasználtak. 

A mai napig ez a legnagyobb ember által okozott robbanás a világtörténelemben, és a bomba energiája nagyjából megegyezett a Nap ugyanennyi idő (39 nanoszekundum) alatt kibocsátott energiájának 1 százalékával. A robbanást követő lökéshullám még elérte az eszközt ledobó Tu-95V-t, bár az már 120 kilométerre járt a ledobás helyétől. A gép annak rendje és módja szerint zuhanni is kezdett, de a pilóta magához tért és később biztonságosan leszállt a kijelölt repülőtéren. 

A gombafelhő 67 kilométerre, hétszer magasabbra emelkedett, mint a Mount Everest. Ez volt az egyik utolsó föld feletti nukleáris robbantás, mivel az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a Szovjetunió 1963-ban aláírtak egy részleges teszttilalom-szerződést.

Közel 60 éves propagandafilm

Oroszország most egy 40 perces propagandafilmet tett nyilvánossá a bomba készítésének, a robbantás előkészítésének és magának a robbantásnak korábban még nem látott felvételeiből összeállítva, és a filmet feltették a YouTube-ra is. Az oroszországi Roszatom állami atomenergia társaság augusztus 20-án tette közzé a videót, hivatalosan az oroszországi nukleáris ipar 75. évfordulóját ünnepelve ezzel, az eddigi gyakorlathoz képest szokatlannak számító lépéssel.

Alex Wellerstein, a New York-i Hobokenben lévő Stevens Műszaki Intézet nukleáris történésze egy interjúban arról beszélt, hogy a film „érdekes kiegészítése” a Cár-bombáról meglévő ismereteinknek. A filmben részletesen bemutatták a robbanószerkezetet (még a belsejébe is bepillantást nyerhetünk egy rövid ideig), bár titkos technológiai információ természetesen nem hangzik el - számolt be róla a The New York Times.

A felvételek a hidegháború legsötétebb éveire emlékeztetnek, és az is eszünkbe juthat róluk, hogy az akkori elrettentő erő nem tűnt el varázsütésre.

Az atomfegyverek nagy része változatlanul  silókban várakozik, a technológia rendelkezésre-, sőt, fejlesztés alatt áll, és nem vált meghaladottá sem. Vagyis továbbra sincs 100 százalékos védelem az atomtöltetű ICBM-ek ellen.

Az Obama-kabinet által megkötött New START megállapodás korlátozza ugyan a két szuperhatalom által telepített atomfegyverek számát, ám hamarosan lejár, és nem biztos, hogy megújítják. Remélhetőleg nem tér vissza a '80-as éveket meghatározó nukleáris fenyegetettség, és a Cár-bomba propagandafilmje által felidézett múlt feledésbe merülhet.

(Forrás: PopularMechanics, TNYT, Wikipédia Kép: Unsplash, Wikipedia)


Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.