Kevés olyan technológiai nagyvállalat létezik, amelyet négy évtizeddel az indulása után is az alapító vezet. Olyan talán még kevesebb, amelyet róla is neveztek el. A Dellt, amelyet a legtöbben a népszerű laptopjairól ismernek, 1984-ben alapította Michael Dell, aki elnök-vezérigazgatóként irányítja a több mint százharmincezer alkalmazottal dolgozó céget. Ezek az emberek pedig az Ars Technicán olvasható cikk szerint alapvetően két csoportba tartoznak: "remote", azaz távoli dolgozók, illetve "hibrid" modellben működő alkalmazottak. Utóbbiak negyedévente harminckilenc napot kell, hogy valamelyik Dell irodában töltsenek, ami hatvan munkanapos negyedévekkel számolva a munkanapok körülbelül kétharmada, azaz valamivel több, mint három nap hetente.

"A távoli csapattagok fontos, hogy értsék a kompromisszumokat: az előrelépéshez a karrierjükben, ide értve a cégen belüli új szerepeket is, hibrid munkavégzésre kell váltaniuk"

- írták most a Dellnél a munkatársaikkal megosztott dokumentumban. Mindez ugyan tökéletesen beleillik az irodába visszatérő-visszarángatott hétköznapokkal kapcsolatos hírekbe, két szempontból mégis különleges. Egyrészt a Dellnél nem a koronavírus-járvány alatt kezdtek el otthonról dolgozni: több mint tíz éve lehet a cégnél távolról részt venni a munkában, ami ha nem is példa nélküli, de nem volt jellemző még a szektor óriásaira sem. Egy névtelenül nyilatkozó munkatársuk szerint a csapatok tíz-tizenöt százaléka működött így. Michael Dell egyenesen úgy nyilatkozott korábban, hogy "ha abban bízol, hogy a kikényszerített irodai órák hozzák el az együttműködést és az összetartozás érzését a szervezetedben, akkor rosszul teszed a dolgod". Sőt, azt is írta, hogy "nem találtunk számottevő különbséget a távolról és az irodában dolgozók közt", illetve hangsúlyozták, hogy "elhivatottak amellett, hogy mindenki az életstílusához igazítsa a munkavégzését". Ehhez képest a mostani szabály ha nem is száznyolcvan, de legalább kilencven fokos fordulat.

Másrészt az iparágon végigsöprő "visszatérés-hullám" nem biztos, hogy az egyetlen magyarázata a bejelentésnek. Korábban írtunk arról a Rakétán, amikor Elon Musk ultimátumot adott a Twitternél dolgozóknak, vagy amikor a Salesforce napi tíz dollárt adományozott a visszatérők nevében, ám közben az Ars Technica egy olyan kutatást emleget, amely szerint az S&P 500-ba tartozó cégek nem járnak igazán jól ezekkel a változásokkal. Kivéve, ha valójában arról van szó, hogy így akarják a dolgozók egy részét rábírni arra, hogy felmondjon - ami sokkal olcsóbb, mint a szektorban szintén megsokasodott leépítések levezénylése.

(Borítókép: Heiko Rebsch/picture alliance via Getty Images)