Ezért aztán kevesekből vált ki meglepett szemöldökfelhúzást, hogy az Uber az önvezetői autóinak elsieti a tesztjeit, miközben nincs biztonsági protokolljuk. A mostani tanulmány azonban más tészta. Hiszen elsőre logikus gondolatnak tűnik, hogyha többen ülnek egy autóban az általában kevésbé környezetszennyező, mintha ezek az emberek mind külön-külön furikáznának. Vagy mégsem?

Uber gáz

A „sharing” gazdaságban résztvevő személyautókra, hivatalosan PHV-kra (private hire vehicles) kiadott engedélyek száma az utóbbi években hihetetlenül megugrott. Franciaország például 2015-ben liberalizálta a taxi piacot, és 3 év alatt megduplázta a PHV-k számát: a 2016-os 16 000-ről 2019-re 30 000-re emelkedett az ilyen gépkocsik száma.

Londonban közel hasonlóan alakultak az adatok. 2016-ban csak Uber sofőrből 25 000-et tartottak nyilván, 2018-ban viszont már 45 000-et. Ezekkel a számokkal az Uber Európa egyik legnagyobb taxitársaságává vált sokmilliós utasforgalommal. Ugyanakkor az Uber önmagát sosem definiálta taxiként, és ennek például az az egyik következménye, hogy amíg a taxikra kiadott engedélyeknek mindig van egy felső határa, addig az Uber esetén ilyesmi nem létezik.

A növekedést ezért úgy érdemes számolni, hogy a taxik és a PHV-k számát összeadjuk. Ha így nézzük, az Uber érkezése óta 26%-kal nőtt a járművek száma Londonban, ami a tanulmány szerint erősen korrelál a Taxi-PHV szektor 23%-kal megnövekedett szén-dioxid kibocsájtásával ebben az időszakban.

Az analízis szerint ez akkora szám, mintha a brit és a francia fővárosban negyedmillióval több személyautó járná az utcákat. Nem segít a helyzeten, hogy az Uberek jellemzően fosszilis üzemanyaggal működnek. A francia kormány 2017-es adata szerint a nyilvántartott PHV-k 90%-a dízelmeghajtású. Ebben egyébként hasonlítanak a hagyományos taxi piacra.

De miért?

Az Uber honlapján ez olvasható:

„Több utas kevesebb, de hatékonyabb autóban kisebb környezeti terhelést jelent fejenként. Az alacsonyabb árak pedig jobb hozzáférést biztosítanak a megfizethető személyszállításhoz a vidékieknek, vagy azoknak, akik rossz infrastruktúrájú helyeken élnek.”

Amíg az első állítással nehéz vitatkozni, a második mondat két fontos részt tartalmaz, egyrészt az alacsonyabb árat, másrészt a tervezett utasközönséget. Annak hogy Európában az Uber hozzájárul a nagyvárosi rossz levegőhöz ugyanis pont az lehet az oka, hogy az utasközönségük nem az lett, akikről az idézett szól.

Úgy tűnik, hogy az Uber és a hasonló szolgáltatások (például a Lyft) nem azokat szoktatják le az autózásról, akik rendelkeznek gépkocsival, esetleg taxiznak, hanem az alacsony áraikkal azokat vonzzák be, akik egyébként a tömegközlekedést választották volna. Magyarán ezek a szolgáltatások a tömegközlekedésben résztvevőket ültetik egyenként dízelautókba. Így pedig már egyből nem olyan fényes a helyzet, amit sajnos a fent bemutatott adatok is tükröznek.

Így is sok

Mindez azért is baj, mert a közlekedés okozta kibocsátás felel az Unió üvegházhatású gázkibocsájtásának a negyedéért, és ennek a felét az autók okozzák. Az előrejelzések szerint pedig ezt nullára kellene csökkenteni legkésőbb 2050-ig, hogy teljesíthessük a párizsi egyezmény céljait. Ebben pedig egy további faktor, amely csak növeli a kibocsájtást, értelemszerűen a legkevésbé sem hiányzik. És akkor a nagyvárosi levegő minősége a nagyvárosokban szóba sem került.

Az Uber ígér, az NGO lobbizik

Különböző, zöld célokért küzdő nem kormányzati szervezetek együttesen szerveznek kampányt az Egyesült Államokban, Németországban, Franciaországban, az Egyesül Királyságban, Hollandiában és Belgiumban, hogy felhívják a figyelmet az „Uber valódi árára”, tehát a bemutatott környezeti terhelésre. A koalíció célja, hogy az Uber a teljes flottájában csak és kizárólag elektromos gépkocsikat működtessen 2025-re. (Londonnal kapcsolatban ezt a cég amúgy már megígérte.)

Az Uber pedig még a tanulmányra reagálva kiadott egy közleményt, amelyben elkötelezték magukat amellett, hogy segítenek az embereknek elmozdulni az autótulajdonlásra épülő közlekedési megoldásoktól, hogy aztán átléphessünk egy osztott gazdaságra épülő, elektromos jövőbe.

(Kép: Pixabay, forrás: Forbes)