A tesztelők előbb a Golf-áramlat fölé repültek, majd egyenesen a tornádó közepébe szálltak. Mindez egyszerre demonstrálta számukra az új Flight Simulator nagyszerűségét, na és persze Laura semmihez sem fogható erejét. A játékosok közvetlenül szembenéztek a viharral a tornádó közepén, majd elrepültek a szélekig, illetve olyan magasságokba is felemelkedtek, ahol fokozottan fennállt a repülőgép leállásának veszélye. Egy YouTube-felhasználó bemutatta a Laura hurrikánon való átrepülés virtuális élményét, vagyis, hogy mennyire jól ábrázolják a viharfelhő-formációkat a játékban:

Hogy valós idejű időjárástérképet mutathassanak a felhasználóknak, a Microsoft szövetségre lépett a svájci Meteoblueval: a cég meteorológiai jellemzők szerint úgymond kétszázötven 'dobozba' sorolja a világ tájegységeit, és mindegyiknél külön-külön mérik a hőmérsékletet, légnyomást, valamint sok minden mást. Míg az időjárási adatok eredetileg csak a repülőterek virtuális pilótáira korlátozódtak, a Flight Simulator most hihetetlen pontossággal reprezentálja a valós időjárási eseményeket.

"A Laura hurrikán gyönyörű látványt nyújtott, modelljeink segítségével pedig már napokkal a megjelenése előtt kiszámítottuk érkezésének időpontját" - magyarázza a The Verge munkatársának Mathias Müller, a Meteoblue társalapítója.

Hozzátette: nagyon örül, hogy immáron valós idejű meteorológiai adatok is a Flight Simulator részét képezik. Munkatársaival hosszú utat jártak be, mire sikerült beintegrálniuk a rendszerbe egy ekkora mennyiségű adathalmazt, plusz menet közben több váratlan problémát is meg kellett oldaniuk. A jövőben szeretnék kibővíteni a szolgáltatást további időjárással kapcsolatos paraméterekkel, de a fejlesztések rendkívül összetettek és időigényesek.

Aki most hall először a a Flight Simulatorról, annak elsőre furcsa lehet, hogy mi köze egyáltalán a Microsoftnak a repüléshez. Voltaképpen semmi, mégis egyfajta csúcsprojektet érthetünk alatta, ahol összeér a Microsoft mesterséges intelligencia-platformja, valamint térkép- és felhőszolgáltatása. Az új fejlesztés aligha készülhetett volna el, ha tárhelyet kell foglalnia, hiszen az egész világot mégsem sűríthetjük egy hatalmas mennyiségű terabájtba. Ám mivel a Microsoft a mesterséges intelligencia és a felhő területén is komoly eredményeket tudhat magáénak, számukra nem jelentett problémát az, hogy valós időben valós, részletes környezetet generáljanak. Az adaptive streaming technológiának köszönhetően

a szimuláció sosem fut teljes egészében, mindig csak az aktuális terepre vonatkozó adatokat hívja le a felhőből, amiket aztán az MI azonnal hiperrealisztikus tájjá alakít.

Magyarán a gépigény mellett az internetkapcsolat minősége sem másodrendű dolog. Érdekesség, hogy a Microsoft a Flight Simulatort részben arra használta, hogy funkciót adjon az egyébként kihasználatlan Big Mapsnek, amely műholdfelvételei alapján generálja a repülőgép környékét a szimulátor. Míg a mesterséges intelligencia azért felel, hogy az amúgy is részletgazdag műholdképekből azonnal háromdimenziós, élethű erdőkké, folyókká, városokká változzanak, vagy éppen az egyik a negyvenezer részletesen kidolgozott repülőtér közül, valós idejű időjárási adatokkal. A valósághű fogalmat a cég a látványon túl sem aprózza el: az időjárási és repülőtéri adatokkal a szimulátorban követhetjük végig létező járatok útját, de akár extrém időjárási eseményekkel is szembesülhetünk, mint ahogy azt a fentebb láthattuk.

A kezdetek

Az első Flight Simulator fejlesztése negyvenöt éve kezdődött, akkor még a Microsoft nélkül. Bruce Artwick, a subLOGIC alapítója az Illinois-i Egyetemen tanult villamosmérnöknek, idejét többnyire mégis az egyetem informatikai kutatóközpontjában töltötte. Itt kezdett el először repülőterek tervezésével foglalkozni grafikus barátaival, majd 1976-ban leadta szakdolgozatát „Számítógép által generált sokoldalú, dinamikus fénymegjelenítés” címmel, amit egy repülőgép útjának animációjával demonstrált. Ezt a Motorola 6800-as mikroprocesszorával sikerült megvalósítania, amely

elsőként tudott olyan grafikát és számításokat eszközölni, amik egy valós idejű repülési szimulációhoz kellettek.

Artwick 1978-ban megalapította subLOGIC, szoftverek kipostázásával foglalkozó cégét, illetve közben saját játékfejlesztéssel is ügyködött: az FS1 Flight Simulator 1979-ben került forgalomba, és annak ellenére, hogy a fekete-fehér grafikája elég kezdetleges volt, és alig pár száz kilométert lehetett vele berepülni, az 1980-as évek elejének legnépszerűbb játéka lett. A siker szagát az akkor még mindössze néhány éves Microsoft is megérezte, ezért megkeresték Artwicket, megvásárolták a licencét, és egy évvel az MS-DOS operációs rendszer megjelenése után, 1982-ben kiadták a Microsoft Flight Simulator 1.0-át, feljavított, színes grafikával, változtatható időjárással és napszakokkal, immáron húsz különböző beépített repülőtérrel. A játék minden nagyobb üzletben kipróbálható volt, a magazinok pedig egytől egyig azt hirdették, hogy „ha az IBM PC-es repülés még valósághűbb lenne, már vezetői engedély kellene hozzá.”

A Microsoft első szimulátorával párhuzamosan a subLOGIC kiadott egy saját verziót Flight Simulator II néven, ám a márka végül a Microsofté lett, akik ezután kettő-négy évenként új termékkel rukkoltak elő. Az 1984 és 1995 között megjelent öt verzió mindegyike egyre realisztikusabbá és felhasználóbarátabbá tette a repülésélményt. A grafikai finomhangolások mellett egyre több repülőgép közül lehetett választani, kibővült a berepülhető térkép, és számos egyéb funkciót is hozzáadtak, így például kompatibilis programokkal még gépeket és reptereket is tervezhettünk. Miután a Windows belépett a képe, eleinte csak apróbb bővítéseket tartalmazó verziók jelentek meg az éppen friss operációs rendszerhez, ilyen volt a Flight Simulator for Windows 95 és a Flight Simulator 98, az első meghatározó mérföldkövet azonban a Flight Simulator 2000 jelentette. A GPS-szel felszerelt, csapadékot (plusz valós idejű meteorológiai adatokat) is megjelenítő, a világ csaknem összes nagyobb repülőterét és navigációs rendszerét tömörítő szimulációs játékkal egy jelentős probléma azért mégis akadt: nagyon keveseknek volt olyan gépe, amin elfutott volna.

Százhatvanhat megahertzes Pentiummal esélytelen volt elindítani, de még egy ötszázas processzorral is akadozott, főleg egy-egy élesebb kanyarnál.

Ezután már csak három játékot adtak ki: a Flight Simulator 2002 a légi irányító központok és a számítógép által irányított repülőgépek bevezetése miatt lett sikeres, majd jött a Wright testvérek első repülésének századik évfordulójára kiadott Flight Simulator 2004, míg a 2006-os Flight Simulator X a többjátékos módot tökéletesítette, illetve ebben már el lehetett foglalni az irányítótornyokat is.

Tavaly ismét robbant a bomba

Méghozzá a 2019-es E3 konferencián, ahol a Microsoft teljesen váratlanul bejelentette, hogy Microsoft Flight Simulator néven új résszel bővíti a szériát 2020-ban. A bemutatóra egy rövid kedvcsinálóval érkeztek, olyan kulcsfogalmakkal, mint „valós idejű 4K-felvételek”, „műholdas adatok" és "Azure MI”, majd további egy percen keresztül nagyon izgalmas, szinte már zavarba ejtően realisztikus képkockákat mutattak a nagyérdeműnek:

A cég azt ígéri, hogy a repülés szerelmeseinek hamarosan ez lesz a kedvenc elfoglaltsága munka után, nos meglátjuk.

(Fotó: Wikimedia)