Így lépkedhetett a T-rex, tudományos szimuláció egy csirkével

2020 / 05 / 10 / Justin Viktor
Így lépkedhetett a T-rex, tudományos szimuláció egy csirkével
A dinoszauruszokról már rengeteg minden kiderült, és a legfőbb ismeret talán éppen az, hogy bármilyen tudás egyik napról a másikra lecserélődhet az ellenkezőjére (lásd. a múlt heti Spinosaurus sztori). A csirkékkel tervezett retrográd evolúciós, vagy devolúciós kísérletek is híresek, és most ismét ezeket a szárnyasokat találták meg egy újabb kínzó kérdés megválaszolásához: Hogyan járt a T-rex?

Mivel a tudósok a csirkét a hatalmas T-rex legközelebbi élő rokonának tartják, akadtak olyan kutatók is, akik gyakorlatias megközelítéssel kezelték a kijelentést és mesterséges dinoszaurusz farkat applikáltak a madarakra, hogy képet kapjanak az egykor élt rokon járásáról. 

Több évtizedes tanulmányozás és kutatómunka ellenére a tudósok még ma sem teljesen biztosak abban, hogy a kétlábú dinoszauruszok, például a T-rex pontosan hogyan mozogtak és álltak. A rejtély megoldása érdekében a chilei és a chicagói egyetemek kutatói arra gondoltak, hogy a madarak esetleg örökölhették dinoszaurusz őseiktől két lábon történő járásukat, és így néhány csirkét születésüktől kezdve mesterséges farokkal láttak el.

A protézisek fából és modellező agyagból készültek, és tépőzárral rögzítették őket a madarakra. A farkakat ezt követően öt naponta cserélték, ahogy a csirkék növekedtek, és a tudósok vigyáztak arra, hogy a farok tömege a csirke tömegének 15 százaléka maradjon - ami a kisebb theropoda dinoszauruszok  valószínű farok-testtömeg-aránya volt. Ehhez a dinoszaurusz alcsoporthoz tartozott a T-rex is.

"Rájöttünk, hogy élő madarak tömegközéppontjának kísérleti manipulálásával lehetséges a kihalt kétlábú dinoszauruszok végtagi testtartásának és kinematikájának visszaállítása"

- írták a kutatók a Plos One folyóiratban. "A mesterséges farkat viselő csirkék, a test hátsó részén elhelyezkedő tömegközépponttal, a combcsont vertikálisabb (függőlegesebb) orientációját mutatták álló helyzetben, és a combcsont fokozott elmozdulását járás közben." 

A kutatás azt találta, hogy a mesterséges farkat viselő csirkék lábai fejlettebbek lettek és combcsontjuk vertikálisan orientáltá vált, valamint egy vízszintesen orientáltabb tibiotarsust (a lábszárcsont és néhány lábtőcsont összenövése madaraknál) fejlesztettek ki, mivel a bokaízület rugalmasabbá vált.

 "Megmutattuk, hogy egy mesterséges farok hozzáadása az egyedfejlődés során, poszturális (testtartásbeli) és mozgásbeli változásokat okozhat a csirkékben, összhangban a nem-madárszerű dinoszauruszok testtartásával és kinematikájával" - írták a tudósok.

(Forrás: PlosOne Kép: Pxfuel)


 


Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Az agyi szkennelés szerint kifejezetten kísérteties hatással van a síp az emberi agyra, ami a leginkább az uncanny valley jelenségre hasonlít.
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
Olyan sejtből nyerték ki a gént, amely ősibb, mint maga az állati élet a Földön.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.