Egy német és spanyol tudóscsoport azt állítja, hogy "természetes magyarázatot" találtak a sötét anyagra és más megoldatlan tudományos rejtélyekre - munkájuk azonban egy új elméleti szubatomi részecske és az univerzum teljes ötödik dimenziójának létezésén áll, vagy bukik.
Az új részecske, egy még fel nem fedezett fermion, úgy lenne képes átjárni ezt az új dimenziót - és a sötét anyagot az olyan “fénylő” azaz könnyedén észlelhető anyaghoz kötni, mely az általunk megtapasztalt univerzumban mindent alkot, amit láthatunk vagy megérinthetünk - ami nem mond ellent más modelleknek, amelyek a sötét anyag viselkedésére vonatkoznak.
Az elmélet merész, a fizikusok gyakorlatilag új szabályokat hoznak létre az univerzum számára, hogy elmagyarázzák saját elméletüket, de ha beválik, nagymértékben javíthatja a kozmosz megértését.
A kutatók egy időre visszanyúló tudományos hagyományt folytatnak, amely megkérdőjelezi, hogy az emberek által felfogható négy dimenzió - a három dimenziós tér és az idő - valóban mindent megmagyarázhat, amit a világegyetemben tapasztalunk. Az új kutatási irány ötdimenziós mezőegyenleteket hozott létre, melyek kifejezik azt a következményt, melyet egy extra dimenzió jelentene az univerzumra és magára a valóságra.
A tudósok szerint a feltételezett új részecske valószínűleg hasonló lesz a Higgs Boson-hoz és kölcsönhatásba is léphet vele, de túl nehéz lenne detektálni a részecskegyorsítók és ütközők jelenlegi generációjával. Feltételezve mindazonáltal, hogy a részecske és az általa bejárt ötödik dimenzió létezik, „egyedülálló ablakot képvisel” a sötét anyaghoz, állítja a csapat tanulmánya , amelyet a The European Physical Journal C tudományos folyóiratban tettek közzé a múlt hónapban.
„Ha létezik ez a nehéz részecske, akkor szükségképpen összekapcsolja a látható anyagot, amelyet ismerünk, és amelyet részletesen tanulmányoztunk, a sötét anyag alkotóelemeivel, feltételezve, hogy a sötét anyag alapvető fermionokból áll, amelyek az extra dimenzióban léteznek”
- mondta el a csapat egyik tagja.
A kutatók remélik, hogy más tudósok is szem előtt tartják majd modelljüket, miközben folytatják a részecskefizika és a kozmológia tanulmányozását.
"Ez végül a világegyetem érdekes kozmológiai történetének megismeréséhez is elvezethet, és a gravitációs hullámok kialakulásának pontosabb megértését is közelebb hozhatja. Ez egy érdekes kutatási irány, amelyet a következő hónapokban tervezünk alaposabban szemügyre venni" - tették hozzá a tudósok.
A tanulmányt Javier Castellano és Matthias Neubert, a PRISMA+ kiválósági klaszter elméleti fizikusai, a mainzi Johannes Gutenberg Egyetemről és Adrián Carmona, az Athenea3i munkatársa a Granadai Egyetem elméleti fizika és kozmosz tanszékéről közösen készítették.
(Forrás: Vice Kép: Unsplash)