Az Egyesült Államok újragondolja nukleáris stratégiáját az Oroszországból és Kínából érkező fenyegetések, valamint a kulcsfontosságú fegyverzetellenőrzési megállapodások 2025-ös (esetleges) lejárta miatt. Richard C. Johnson, a nukleáris és tömegpusztító fegyverek elleni védelemért felelős miniszterhelyettes a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjában tartott panelbeszélgetésen hangsúlyozta, hogy ezek az új kihívások sürgős válaszokat követelnek – számol be róla az Interesting Engineering.

Johnson kiemelte, hogy az Egyesült Államok egyszerre két nukleáris fegyverekkel rendelkező rivális miatt néz szembe példátlan fenyegetéssel. A helyzet kezelésére a Védelmi Minisztérium (DOD) a Nemzeti Nukleáris Biztonsági Igazgatósággal (NNSA) együttműködve átfogóan modernizálja az ország nukleáris erejét. Ennek az erőfeszítésnek egyik legfontosabb eleme a B61-13 gravitációs bomba fejlesztése, amely a korábbi B61 modernizált változata – erről a fegyverről korábban már mi is írtunk. Ezzel párhuzamosan az Ohio-osztályú nukleáris tengeralattjárók hadműveleti készültségét is növelik.

Az USA új nukleáris „gravitációs bombát” épít Az új bomba egy régebbi bombát váltana le, így nem emelné a nukleáris arzenál számát. Az Amerikai Tudósok Szövetsége szerint ennek ellenére ez egy „furcsa” lépés, ami komoly aggályokat vet fel.

A Védelmi Minisztérium november 15-én a Kongresszusnak benyújtott jelentésében bemutatta azokat a stratégiákat, amelyek az Egyesült Államok nukleáris elrettentő képességeinek az erősítését célozzák. A legfontosabb ajánlások között szerepel a nem nukleáris képességek integrálása a nukleáris küldetések támogatására, az eszkaláció kezelésére irányuló tervek fejlesztése, valamint a szövetségesekkel való együttműködés erősítése a kiterjesztett elrettentési kötelezettségek hatékonyabb betartása érdekében. Ezek az intézkedések a riválisok egyre összetettebb és diverzifikáltabb nukleáris képességeinek az ellensúlyozására irányulnak.

Grant Schneider, a vegyes állomány stratégiai stabilitásért felelős igazgatóhelyettese így nyilatkozott:

“A 2030-as évekre való felkészülés érdekében modernizálnunk kell nukleáris erőinket, parancsnoki rendszereinket és infrastruktúránkat, hogy alkalmazkodjunk a felmerülő fenyegetésekhez, valamint kezelni tudjuk az esetleges késedelmeket a fejlesztések terén.”

A sürgősséget a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) 2024-es évkönyvének eredményei is alátámasztják. A jelentés szerint Kína gyors ütemben bővíti nukleáris arzenálját, amely egyetlen év alatt 20%-kal, 500 robbanófejre nőtt. Oroszország továbbra is világelső, 4380 robbanófejjel. Eközben Észak-Korea körülbelül 50 robbanófejjel rendelkezik, és elegendő hasadóanyag áll a rendelkezésére ahhoz, hogy megduplázza ezt az arzenált.

(Kép: egy F-35 vadászgép, amint egy inert (élesítés nélküli) B61-12 bombát dob le az első teszt során 2021-ben, forrás: Wikimedia Commons)