Banyánfa: az ősi, “sétáló, kannibál” fa

2023 / 12 / 10 / Felkai Ádám
Banyánfa: az ősi, “sétáló, kannibál” fa
Igazi fahorror: a banyánfa a hinduk szent fája, ám amellett, hogy képes a helyváltoztatásra, egyéb fákat is elfogyaszt, ha úgy adódik.

Sosem derült fény Pinokkió fóbiáinak a Top 10-es listájára, de a sétálgató, más fákkal táplálkozó fa valószínűleg előkelő helyen szerepelne rajta. Hiába nyugtatná ráadásul a pszichiáter azt nyomorult életre kelt fabábot, hogy az ilyesmi csak a képzeletben létezik, a valóság az, hogy mindez nem kitaláció – a banyánfa egy nagyon különleges fa, sötét múlttal.

A banyánfa eredeti előfordulási területe Ázsia déli és délkeleti része. Ez a különleges fafaj a “fojtófügék” közé tartozik – a barátságtalan név a kannibál életformából ered: a banyánfa kezdetben más fára kapaszkodik fel csemeteként, vagy leereszkedik róla, ha a mag már a gazdafának az ágára került például egy madár vagy kisemlős ürülékével. Amikor a fa magja beérik, szó szerint elfogyasztja a gazdafát, elburjánzik és maga is kialakítja a saját törzsét. A fa légzőgyökérrel és terjedelmes ágakkal rendelkezik, amelyek messzire, akár 200 méter távolságba is elérhetnek. Ha ezek megfelelő helyet találnak, önálló törzset növesztenek. Ennek a fának a magassága akár 30 méter is lehet.

Mivel pedig a fa gyökerei rugalmasak, így szinte másznak, hogy napfényt és tápanyagot találjanak maguknak. Emiatt egyébként ezek a fák a világon a legnagyobbak az egyedenként lefedett területet tekintve. Ez azt jelenti, hogy amikor besétálunk a banyánfák közé, azt hihetnénk, hogy egy erdőben járunk – pedig nem, az egész “erdő” valószínűleg csak egyetlen, de hatalmas organizmus. A legnagyobb példány, a Nagy Banyan néven ismert organizmus, 1347 négyzetmétert fed le.

Technikailag tehát a fa végez helyváltoztató mozgást, ez azonban sebességben értelemszerűen elmarad az állatvilág hasonló tevékenységétől: az ember számára nagyrészt észrevehetetlen tempóban navigálnak a gyökerek az erdő talaján, közben reagálnak a környezetre és alkalmazkodnak az ökoszisztémához. Így természetesen szegény Pinokkiónak is lenne esélye a megmenekülésre.

Habár mozgási képesség és a lassúság terén hasonlítanak Toklien entjeihez (például Szilszakáll), olyan komoly életkorra nem számíthatnak, mint a Gyűrűk Ura sétáló fái – 250-500 évig élnek mindössze.

A hinduizmus szerint Krisna a szent Bhagavad Gita prédikációját egy banyánfa alatt tartotta, és a hindu kozmikus “világfa” egy fejjel lefelé fordított banyánt ábrázol, amelynek gyökerei a mennyben vannak, és a Föld felé növekszik. Sajnos némileg beárnyékolja ezen fák múltját, hogy az Indiát megszálló britek ezekre a fákra akasztották fel a disszidenseket, de mióta elnyerte a függetlenséget, India nemzeti fájának választotta a banyánt.

(Forrás: IFLScience, Wiki, kép: Pixabay/xiSerge)


Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Az agyi szkennelés szerint kifejezetten kísérteties hatással van a síp az emberi agyra, ami a leginkább az uncanny valley jelenségre hasonlít.
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
Olyan sejtből nyerték ki a gént, amely ősibb, mint maga az állati élet a Földön.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.