A NASA december 25-én lőtte fel a James Webb űrteleszkópot, ami minden idők legnagyobb és legdrágább ilyen eszközének számít. A tízmilliárd dollárból kifejlesztett távcső egészen új lökést adhat az űrkutatásnak, ehhez azonban először is arra volt szükség, hogy a "kicsomagolás" során minden a tervek szerint menjen.

A távcsőnek több olyan eleme is volt ugyanis, ami túl nagy volt ahhoz, hogy elférjen a műszert szállító rakétán, így a NASA szakemberei mind a távcsőt a Nap sugaraitól védő hőpajzsot, mind pedig a tükröket úgy tervezték meg, hogy azok kinyithatók legyenek. A teleszkóp a teniszpályaméretű, ötrétegű hőpajzsot már szerdán sikeresen kinyitotta, amit pénteken követett a kisebb, 0,75 méter széles másodlagos tükör.

Szombatra nem maradt más, mint hogy kinyissák a 6,5 méter széles elsődleges tükröt is, ami összesen 18 darab, hatszögletű részből áll össze. Ez egy borzasztóan komplex folyamat volt, ami során számtalan hiba léphetett volna fel. Ha nem sikerül, a NASA-nak 25 évnyi munkája veszhetett volna kárba, nem beszélve arról a csaknem 3150 milliárd forintnyi anyagi kárról, amibe a távcső fejlesztése került.

"A Webb kibontása a legbonyolultabb űrhajós tevékenység, amelyet valaha is végeztünk" - mondta Mike Menzel, a NASA Goddard Space Flight Center rendszermérnöke egy korábbi videóban, amelyben azt is elmagyarázta, hogy a teleszkóp kibontása során mintegy 50 műveletnek kell hibátlanul lezajlania. A baltimore-i Space Telescope Science Institute műveletirányító központban tehát érthető módon mindenki lélegzetvisszafojtva várta, hogyan sikerül a művelet, amivel korábban még soha nem próbálkoztak, a The Atlantic beszámolója szerint pedig végül éppen az űrügynökség munkatársai voltak a legjobban meglepve, hogy a James Webb teleszkóp beüzemelésénél minden mennyire simán ment.

A teleszkóp most folytatja az útját a Földtől nagyjából másfél millió kilométerre található L2 Lagrange-ponthoz, ahol a Nap-Föld tengely körül fog keringeni a következő években. Az űreszköz várhatóan nagyjából két hét múlva érkezik meg a céljához, ami után a kezelői elkezdhetik a távcső kalibrálását, így a tervek szerint már nyáron, nagyjából júniusban vagy júliusban láthatjuk az első fotókat, amiket a minden eddiginél nagyobb távcsővel készítettek.

A James Webb a világűr mélyéről érkező infravörös sugarakat fogja összegyűjteni a hatalmas tükrei segítségével, a kutatók számításai szerint pedig a segítségével azt is látni fogják, hogyan nézett ki a világegyetem alig néhány száz millió évvel az ősrobbanás után.

(The Verge, Space.com, The Atlantic, Borítókép: NASA/Goddard Space Flight Center)

Másfél millió kilométerre utazik a James Webb űrteleszkóp, hogy a legelső csillagok születéséről közvetítsen Milyen volt az univerzum az ősrobbanás utáni száz milliomodik évtől kezdve? Hogyan formálódtak az első galaxisok? A legnagyobb és legbonyolultabb űrtávcső minden eddiginél messzebbre fog visszanézni az időben.