A Rolls-Royce és az easyJet néhány hónappal ezelőtt jelentették be együttműködésüket a H2ZERO projektben, amelynek célja egy olyan hidrogénre alapozott meghajtási technológia kialakítása, amivel a légi közlekedés jelenlegi képe átalakulhat és eljöhet a hidrogénnel működő gépek kora. A speciális hajtómű az easyJet vezetőinek elképzelése szerint a környezetbarát, kibocsátásmentes közlekedés alapja lehet és a program részeként egyből a gyakorlati megvalósítás irányába tett lépésekre fókuszáltak, az első technológiai demonstrátort pedig létre is hozták és el is kezdték tesztelni.

A hidrogénnel hajtott motor az A 2100-A légcsavaros gázturbina átalakított verziója és az egyelőre még nem repülés közben, csak a földi próbák során működtetett hajtóművet az EMEC (European Marine Energy Centre) által biztosított, zöld forrásokból, szél-, és árapályerőművekből származó energiával készített hidrogénnel tesztelték. A Rolls-Royce beszámolója szerint a teszt sikeres volt és az adatok elemzése után már készülnek is a következő lépésekre, amelyek végül a Pearl 15 hajtómű teljes méretű, hidrogénes változatának próbájához vezetnek majd. Az easyJet vezérigazgatójának, Johan Lundgrennek elmondása szerint az együttműködés legfontosabb aspektusa a praktikus és valóban használható hajtóművek alkotása, mivel a gyártócégek hiába dolgoznak ki újabb és újabb koncepciókat és építenek környezetbarát berendezéseket, ha azokra nincs kereslet vagy igény a légitársaságok részéről.

A másik lényeges részlete a hidrogénnel működő repülőgépek létrehozásának a hidrogén tárolásának megoldása a gépeken, ami nem egyszerű feladat, mivel az üzemanyagot kriogenikus hőmérsékleten szükséges tartani. Ez azt jelenti, hogy a tartályokat folyamatosan mínusz 253 Celsius-fokra kell hűteni a repülés során, de az Airbus már dolgozik rajta, hogy ez se jelentsen problémát: az általuk a repülőgépek hideg szívének nevezett tartályok tervezését és a prototípusok létrehozását már meg is kezdték, bár az első berendezéseket nem hidrogénnel, hanem nitrogénnel tesztelik. A lehető leggyakorlatiasabb hozzáállást és működőképes prototípusok minél előbbi megépítését az Airbus is fontos szempontnak tartja, ezért a következő, immár hidrogénnel feltöltött tartályok fejlesztése is zajlik és egy év leforgása alatt tervezik befejezni az előkészítés fázisát és véghezvinni a tesztelést.

Az A380 gépbe való beszerelését és az első repülés közbeni próbát 2026 és 2028 között fogják megvalósítani. A kriogenikus tartályok a cég ZEROe repülőgépcsaládjának meghajtásában játszanak majd jelentős szerepet, amelyeknek első tagját 2035-re mutatják be és hozzák kereskedelmi forgalomba.

(Fotó: Rolls-Royce)

Három hidrogénhajtású repülőt is tervezett az Airbus A repülőgépgyártó 2035-re szeretne piacra lépni a világ első zéró emissziós utasszállítójával.