Tulajdonképpen ez a legfontosabb megállapítása annak a The Astrophysical Journal tudományos folyóiratban közölt tanulmánynak, amelynek elkészítésében egy magyar csillagász, Dr. Molnár László is részt vett. Az Orion csillagképben található Betelgeuse az éjszakai égbolt egyik legfényesebb csillaga, éppen ezért komoly aggodalmakra adott okot, hogy az elmúlt egy évben kétszer is váratlanul elhalványult. A kutatók egy része ez alapján azt feltételezte, hogy a vörös szuperóriás hamarosan szupernóvává alakul, a mostani kutatás alapján viszont egyelőre még korai kongatni a harangokat.

Dr. Meridith Joyce, az Ausztrál Nemzeti Egyetem professzora és a kutatás vezetője elmondta, hogy az első elhalványulást egy porfelhő okozhatta, míg a második esetében a csillag pulzálása miatt lett halványabb a Betelgeuse fénye. A kutatók szeizmikus és áramlástani modellezéssel igyekeztek megállapítani a pulzálás okát, és arra jutottak, hogy azt nyomáshullámok (lényegében hanghullámok) okozták. Ezzel együtt azt is sikerült megállapítaniuk, hol tart most a csillag az életciklusában.

"A magjában jelenleg égő hélium van, ami azt jelenti, hogy a közelében sincs a robbanásnak" - zárta rövidre a vitát Joyce, aki szerint még nagyjából százezer évbe telhet, mire a Betelgeuse valóban szupernóvává válik.

A kutatás egy nem várt felfedezést is hozott, ugyanis a kutatóknak a vizsgálatok közben azt is sikerült megállapítaniuk, mekkora is valójában a csillag. "A Betelgeuse valódi mérete mindeddig egy kicsit rejtély volt" - mondta Dr. Molnár László, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatója, aki szerint a korábbi tanulmányok azt feltételezték, hogy a csillag mérete elérheti a Jupiter Nap körüli pályájának méretét. "A mi eredményeink szerint viszont a Betelgeuse valódi mérete ennek mindössze a kétharmada, a sugara pedig 750-szöröse a Napénak".

A tanulmány társszerzője azt is elárulta, hogy miután sikerült megállapítani a pontos méretét, azt is könnyen ki tudták már számolni, hogy milyen messze van a Földtől a Betelgeuse. A kutatók arra jutottak, hogy a csillag mindössze 530 fényévnyire van, vagyis nagyjából 25%-kal közelebb, mint eddig hitték.

(Australian National University, Cnet, Borítókép: Getty Images)