Budapesten, a Nyugati téren október 9-éig lehet megnézni, milyen lenne a tér, ha hirtelen egy kiberpunk jövőbe léphetnénk át, ahol a Cyberpunk 2077 videojáték Night City-éhez hasonló neonáztatta város fogadna minket. Robotok és robotizált emberek, kiborgok és hologramok népesítik be ezt a világot, akik repülő autókon és Budapesthez illő módon lebegő villamosokon közlekednek a hatalmas felhőkarcolók árnyékában és a gép-ember együttélés a hétköznapok megszokott részévé válik. Tényleg ilyen lesz majd a világ néhány évtized múlva? Milyen irányba fejlődhetnek és mennyire változtatják meg az életünket a már ma is létező, de még gyerekcipőben járó technológiai megoldások?
A válaszokat az MVM Future Talks igyekszik megtalálni, amelynek szervezői készítették el a Nyugati téren elhelyezett "időkaput" is és ami idén két dokumentumfilm és egy online talkshow keretében mutatja be az emberiség két nagy dilemmáját, hogy szakértők segítségével megoldást találjanak rájuk. Az egyik a robotizáció, pontosabban az emberi test robotizációjának témaköre, a másik az örök élet utáni kutatás, azoknak a módszereknek a feltérképezése, amelyek ma még talán elképzelhetetlen mértékben képesek lehetnek meghosszabbítani az életünket, vagy legalábbis a fiatalosságunkat.
A Transzhumánok című film az emberi test határainak bővítésével foglalkozik, amelyre évtizedek óta rendelkezésre áll számtalan módszer, kezdve a szívbillentyű-beültetésektől az agyi implantátumokig. Az ember és a gépek összefonódása ebben az értelemben már régen elkezdődött, de a technológiai fejlődés lehetővé teszi a sokkal radikálisabb transzhumánok "létrejöttét" is. A transzhumanizmus szintén nem kifejezetten mai találmány, elsőként Julian Huxley használta a kifejezést 1951-ben egy olyan filozófia definiálásra, ami az emberen túli életről, a fizikai lehetőségek kiterjesztéséről, a biológiai határain túlmutató fejlődésről szól és kiutat mutat a "jelen káoszából."
A testi korlátokkal való leszámolás manapság felgyorsult a legújabb vívmányoknak, például az agy-számítógép interfészeknek (BCI) köszönhetően,
amelyek már közvetlenül az egyes neuronok jeleit olvassák le az elektródák révén és akár a gondolatokkal irányított eszközök használatát is lehetővé teszik. De hogyan állnak a fejlesztések Magyarországon és a világ más részein? Az MVM dokumentumfilmje elkalauzol a Széchenyi Egyetem Humán-Gép Interfész Laborjába, ahol többek között fejlett robotkarokat tesztelnek, a HUN-REN TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének kutatóihoz, akik a Cybathlonra készítették BCI rendszerüket és Londonba is, ahol egy biohacker mesél arról, milyen előnyökkel jár, ha valaki chipeket ültet magába.
Egy dolog azonban a test képességeinek növelése a gépesítés által, ehhez kapcsolható, de mégis valamelyest más téma az élet (radikális) meghosszabbítása, az örök élet keresése. A Future Talks másik filmjének fókuszában az egészség megőrzésének tematikája áll, ami nem csak az elegendő testmozgást és napi nyolc óra alvást foglalja magában, hanem ennél sokkal extrémebb módszereket is. A longevity, azaz a hosszú élet utáni hajsza persze a táplálkozással kezdődik, de mivel a 21. században a szakértők már sokkal többet tudnak a mikrobiomról, vagyis a mikroorganizmusokól álló ökológiai rendszerről, ami az emberi testben él, ezért nem kell beérnünk az általános jótanácsokkal, a mai kor embere számára már elérhetőek jóval személyre szabottabb, precízebb terápiák amelyek a megoldást garantálják a fizikai panaszokra.
A biohacking, mint lehetséges forrása a jóllétnek, szintén elkerül a téma boncolgatása közben, mint ahogy a GLP-1RAs gyógyszerek alkalmazásának bonyodalmai is, amelyek közé tartozik a vitatott hatású Ozempic, Wegovy és Zepbound, amelyet egyre gyakrabban használnak testsúlycsökkentőként, pedig eredetileg cukorbetegség kezelésére, a vércukorszint csökkentésére szánták. Hogyan vélekednek a tudósok, orvosok, biohackerek a longevity kérdéséről, milyen módszerekben látják az egészség és fiatalság megőrzésének kulcsát? A dokumentumfilm egészen Los Angelesig vezet a megoldás utáni nyomozás során, hogy kiderülhessen, búcsút mondhatunk-e majd egyszer az öregedés problémájának.
Az MVM Future Talks keretében a témákról egy online talkshow során is beszélgetnek majd a szakértők október 11-én, ahol Jason Silva, a National Geographic Brain Games című műsorának házigazdája osztja meg gondolatait az élettartam-hosszabbításról, a bodyhackingről és kiborgokról, a két nagykövet, Wossala Rozina és Szirmai Gergely társaságában. A műsort online lehet követni pénteken 18 órától a Future Talks weboldalán.
(Fotó: Yana Iskayeva/Getty Images)