A Melbourne-i Egyetemről induló Synchronnak az elsők között sikerült kifejlesztenie olyan agy-számítógép interfészt, amely az agyba juttatott elektródák segítségével közvetlenül tudja érzékelni a neurális jeleket, ezzel lehetővé téve a kétirányú kommunikációt a beteg és a számítógép között. A Synchron megoldása ráadásul a legtöbb hasonló eszközzel (pl. Elon Musk Neuralinkjével) szemben egyáltalán nem invazív, hiszen az elektródák beültetéséhez nem kell felnyitni a koponyát, ugyanis a Stentrode a nyaki ütőéren keresztül jut el az agyba.

A vállalat már 2020-ban elvégezte az első beültetést, 2021-ben pedig az amerikai hatóságokról is megkapták az engedélyt a klinikai tesztekre, azóta pedig számtalan beteg kapta meg az implantátumot. A Synchron most még egy lépéssel tovább ment, ugyanis integrálták a rendszerbe az Amazon Alexa nevű virtuális személyi asszisztensét, ami az Amazon által évekkel ezelőtt bevezetett “Tap to Alexa” funkció révén vált lehetővé. Ez nem csak arra ad lehetőséget, hogy a felhasználók szavak helyett érintésekkel vezéreljék az asszisztenst, de a Fire táblagépek esetében a text-to-speech funkció révén arra is lehetőséget ad, hogy az agy-számítógép interfésszel ellátott emberek a gondolataikkal irányítsák az asszisztenst.

Az első beteg, akin a Synchron kipróbálta ennek a létjogosultságát, egy Als-ben szenvedő páciens volt, aki ugyan a kezét már egyáltalán nem tudja mozgatni, ennek ellenére a videó tanúsága szerint többek között képes önállóan le- és felkapcsolni a lámpát, kezelni a tévét és és más okoseszközöket, videóhívásokat indítani és fogadni, elindítani a zenelejátszót, de akár olvashat vagy vásárolhat is a gondolatai révén.

Először ültetett be chipet egy ember agyába Elon Musk cége, a Neuralink Hasonló beavatkozást először húsz éve végeztek, de Elon Musk vállalkozása így is komoly előrelépést hozhat a terület fejlődésében.