A Reuters által idézett levelet Amerika, Nagy-Britannia és huszonegy európai ország cégei és iparági szervezetei írták alá, köztük a Magyarországon is ismert Yelp, Expedia és Trivago. A feladók elsősorban utazással, szállásadással és álláskereséssel foglalkoznak - mind olyan területek, amelyek vonzzák az internetezőket és a hirdetőket is, különösen, amikor épp nem vagyunk a négy fal közé szorítva. Azt állítják, a Google szabálytalanul versenyez velük: a saját álláskeresőjét vagy repjegykeresőjét nem azért helyezi a találati oldal tetejére, mert jó, hanem mert megteheti. 2017-ben már megtalálták Európában hasonló vádakkal a világ legnépszerűbb keresőjét: Verstager akkor közel 2,5 milliárd euróra büntette a vállalatot, és kilátásba helyezte, hogy ha három hónapon belül nem változtat a működésén, akkor a globális árbevételének 5%-át kell befizetnie bírságként.
A probléma gyökere valószínűleg az, hogy az internet hatalmas, ezért nehéz rajta bármit magunktól megtalálni. Kevesen emlékeznek már a Google előtti időkre, amikor a szörnyű és a közepes keresők közt lehetett választani, vagy kénytelenek voltunk a Startlaphoz hasonló katalógusoldalakra hagyatkozni. A Google fantasztikus munkát végzett, amikor elkezdte rendszerezni és átláthatóbbá tenni az internetet - de közben annyi tudást szívott magába, hogy az lett volna a meglepő, ha nem válik domináns szereplővé bármely piacon, ahová belép. A Google látja, hogy sokan keresnek webáruházak termékeire, ezért el fogja készíteni a saját termékkeresőjét. Onnantól, ha "43-as, mérsékelten ízléses férfi tornacipő" után érdeklődünk, rögtön egy egyedi kis dobozka fogad minket a találati oldal tetején szebbnél szebb termékekkel. Kattintunk, vásárolunk, a Google pedig beszed egy kis jutalékot a kereskedőtől.
A baj ezzel csak annyi, hogy más oldalak is foglalkoznak ilyesmivel - viszont ha a Google a saját termékkeresőjét mindenki más fölé helyezi a találatoknál, akkor a konkurenseit, ha jobbak, ha rosszabbak, kevesebben fogják választani. Így született meg a 2017-es, Google Shopping elleni ítélet, amely kimondta a kereső domináns voltát, így lehetővé tette, hogy hasonló helyzetekben hasonló bírságokat szabjon ki az EU. A Google közben, ahogyan arról a Reuters és a TechCrunch is beszámol a szokásos mantrájával védekezik: a keresőjük mindig a legrelevánsabb találatokat jeleníti meg, attól függetlenül, hogy azok kihez mutatnak, és az ilyen kiemelésekhez hasonló megoldások csak a felhasználók kényelmét szolgálják.
A következő években rengeteg hasonló panasszal és perrel találkozhatunk majd azokon a területeken, amelyeken a nagyobb népszerűség jobb terméket eredményez. Ha a kedvenc kocsmánk hirtelen túl népszerű lesz (amikor épp lehet kocsmába járni), akkor híre megy, tömegek kezdenek benézni, ezért hosszabb lesz a sor a pultnál, ezért már nem is olyan jó oda járni, ezért kevesebben járnak majd oda, ezért megint elviselhetőbb lesz. Az online szolgáltatások egy csoportja viszont minél nagyobb, annál jobb. A Facebook a legtöbbünk számára annál jobb, minél több ott az ismerős; a Google annál jobb, minél többen keresnek ott, hiszen annál jobban tudja, hogy mely találatok azok, amelyek tényleg érdekelnek minket; az iPhone alkalmazások piactere annál jobb, minél több ott a felhasználó, hiszen ez vonzó a fejlesztők számára - de túl jó tárgyalási helyzetbe hozza az Apple-t.
Az egykori amerikai elnökjelölt-jelölt, Elizabeth Warren azt javasolta, hogy aki piacteret üzemeltet, az ne árulhassa ott a saját termékeit, mert túl sokat tud a vásárlókról és túl könnyen tudja promótálni a saját portékáját. Az Amazonon ne lehessen Amazon elemeket kapni, az Apple-nél Apple Musicot venni, mert az Energizer és a Spotify ebből nem tudnak jól kijönni, és az új belépők, az innovátorok kedvét is elveszi a túl nagyra nőtt óriás: miért szállnának be egy versenybe, amiben nem nyerhetnek. Ez a helyzet már önmagában elég zavaros - de ha figyelembe vesszük, hogy a legtöbb felhasználónak rövid távon még kényelmes is, hiszen jó termékeket kapnak jó áron, egyszerűen, akkor egyenesen megoldhatatlannak tűnik.
A tömegmédiummá vált internet első harminc éve arról szólt, hogy az aggregátorok mindent visznek - a következő öt arról fog szólni, hogy kiderüljön, az óriások és a törpék tudnak-e békében élni egymás mellett. Ez a levél is bizonyítja, hogy egyelőre nem.