Csimpánzok segíthetnek az emberi beszéd gyökereinek megértésében

2020 / 06 / 02 / Perei Dóra
Csimpánzok segíthetnek az emberi beszéd gyökereinek megértésében
Gondoltad volna, hogy a csimpánzok a beszédünk ritmusához hasonlóan cuppantanak ajkaikkal? Nos a szakértők szerint érdemes a jelenség nyomába eredni, az ugyanis az emberi beszéd gyökereinek megértésében is segíthet.

Beszédünk pontos eredetét a mai napig számos megválaszolatlan kérdés övezi, egyes kutatók szerint azonban a nyelv eredete sokkal inkább ritmusos arckifejezésekre, mintsem a főemlősök hangképzésére visszavezethető. Azt mindenesetre már megmérték, hogy beszéljünk bár magyarul, angolul vagy bármilyen más nyelven, egy ember átlagosan 2-7 alkalommal nyitja ki száját, ugyanennyi hertzen beszél, illetve minden,nyitástól zárásig terjedő folyamat egy szótagnak felel meg. A szakemberek korábban már megfigyeltek hasonló jelenséget orangutánok és makákók gesztusaiban, csimpánzoknál azonban eddig még nem. André Pereira, a St. Andrews Egyetem pszichológusa és munkatársai vadon, valamint fogságban nevelkedett csimpánzok hangfelvételeit vizsgálták; elemzéseik során kiderült, hogy az afrikai majmok átlagosan négy hertzen, a beszédhez hasonló ritmusban csettintenek ajkaikkal – olvasható a ScienceAlert-en.

A kutatók szerint mindez arra utal, hogy beszédünk az ősi főemlősök ritmikus jeleire épül, noha elméletüket még további kutatásokkal is bizonyítani kell.

Míg az efféle csettintés a makákók és a gibbonok esetében feltételezhetően veleszületett adottság, addig egyes nyelvészek amondók, hogy az orangutánok menet közben sajátítják el a hangképzést. A csimpánzok többnyire a társas érintkezés megkezdésekor vagy annak meghosszabbítása céljából, például egymás tisztogatásakor adhatnak ki hangokat. Jelen tanulmány szerzői azt is megemlítik, hogy a cuppogás gyakorisága változó a csimpánzok között, de akadnak olyan képviselőik, akik egyáltalán nem adnak ki efféle jelzést. Az adatok alapján bizonyos populációk között akár két hertzes eltérés is lehet a frekvenciában, a vadon élő és a fogságban tartott csimpánzok hangalkotása között ugyanakkor nem találtak szisztematikus eltérést. Pereira hangsúlyozza, hogy a tanulmány nem minősül reprezentatívnak, ezért a jövőben további vizsgálatok kellenek a csimpánzok csettintős kommunikációjának megértéséhez.

A csimpánzok gesztusai és kifejezései az emberi kommunikációban is megtalálhatók

A brit Roehamptoni Egyetem szakértői több száz felvételt készítettek az ugandai Budongo-erdőben élő csimpánzokról, majd a videók alapján összesen ötvennyolc játékos gesztust azonosítottak. A Science Alert-ben publikált kutatás szerzői arra keresték a választ, hogy az emberi kommunikációra érvényes, egyetemes törvények megjelennek-e a csimpánzok között is.

Az már korábban bebizonyosodott, hogy a majmok a vokális kommunikációjuk során használják a vizsgált szabályokat, ám mivel a csimpánzok egyszerre több vizuális jelet alkalmaznak, a mostani nyelvi rendszer elemzése merőben új kihívásnak számított. Az emberi kommunikációban alkalmazott, majmoknál is megfigyelt George Kingsley Zipf amerikai nyelvész törvénye megfogalmazza, hogy milyen gyakran használunk egy adott szót a többihez képest. Például a második leggyakrabban használt szavunkat feleannyiszor mondjuk ki, mint a leggyakoribbat. Emellett Zipfnek feltűnt, hogy a legtöbbet kimondott szavaink a legrövidebbek. Ez viszont nem csak az emberi nyelvekre vonatkozik; makákóknál és delfineknél is megfigyelték már, ebből pedig az következik, hogy a hatékonyság több faj kommunikációs alapját jelenti. A majmok nem verbális jelzéseinek elemzése azonban első körben nem támasztotta alá teljesen Zipf törvényét. A vizsgált kétezer-százharminchét kifejezés analizálása közben nem találtak egyértelmű kapcsolatot az egyes jelek használatának gyakorisága, valamint időtartama között. Viszont csoportosították a gesztusokat, majd külön-külön átlagolták időtartamukat. Így már egyértelműen látszott, hogy Zipf törvénye a csimpánzok esetén is érvényesül kivéve, ha egész testüket bevonták a kommunikációhoz. Akkor ugyanis nem találtak összefüggést.

A konklúzió tehát az, hogy bár az egyetemes elvek sokszor működnek, mégsem mutatnak általános mintát.

Míg a másik vizsgált kommunikációs alapelvet, Menzerath törvényét ami alapján a nyelvben az egység nagysága és az azt felépítő összetevők mérete között fordított összefüggést találhatunk, ugyancsak nem sikerült teljesen beigazolni. Nem úgy a csimpánzok által használt kifejezések csoportosításánál, ahol a törvény ismét remekül működött.

A hatékonyság közös bennünk

Ezek a törvények jól mutatják, hogy igyekszünk a nyelvet hatékonyabb formába tömöríteni. Magyarán legyen szó rólunk vagy a majmokról, közös tulajdonságunk, hogy nem szívesen teszünk komoly erőfeszítéseket a hatékony kommunikációért, ha egyszerűbben is megoldhatjuk.  Noha van különbség az emberek és a majmok kommunikációja között, az általuk használt hangokkal és kifejezésekkel, hozzánk hasonlóan mégis ugyanaz a cél vezérli őket: minél kevesebb energia befektetésével megértetni magukat egymással.

(Fotó: Pixabay)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Az óceánok mélyén mérgező tengeri nyuszik élnek
Az óceánok mélyén mérgező tengeri nyuszik élnek
A Jorunna Parva valójában egy tengeri csiga fajta, melynek kémiai vegyületeket detektáló antennái nyuszifülekre hasonlítanak. Az apró, két centiméteres élőlények étrendjüknek köszönhetően rendkívül mérgezőek és mindössze néhány hónapig élnek.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.