Az ember néha a legváratlanabb helyekről kap figyelmeztetést: még el sem jutott hozzám a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetének riasztása, amikor édesanyám osztotta meg velem büszkén, hogy lefülelt egy csaló SMS-t, amit gondosan ki is törölt a telefonjáról. Ha nem írt volna, talán reflexből lekattintom a linket, amit nem sokkal később én is megkaptam:

Miután rájöttem, hogy nem rendeltem kivételesen semmit, és hogy a linkben szereplő cím sem ismerős, még elgondolkodtam rajta, hogy kíváncsiságból, egy külön gépen megnyitom a hivatkozást, de az előbb említett hatósági közlemény sikeresen lebeszélt erről. Ha megtettem volna, az NKI szerint egy, a FedExéhez hasonló felületre jutottam volna, ami egy app telepítésére próbált volna meg rávenni. Az így installált trójai vírus aztán azt csinált volna a készüléken, amit akar: tovább küldi magát, sőt, a banki adataimat is megpróbálja megszerezni.

Ahogy a később kiadott tájékoztató fogalmaz: "Az NBSZ NKI további vizsgálatai alapján megállapította – a 2021.03.24-én közzétett riasztáshoz kapcsolódóan –, hogy a fertőzésben érintett készülékek esetén a FluBot kártevő folyamatosan figyeli a készülékeken futtatott alkalmazásokat. Amennyiben a program pénzügyi vagy kriptovalutákhoz kapcsolódó alkalmazás indítását észleli, abban az esetben az eredeti alkalmazást „elfedi” (egy ún. overlay technikával), és az eredeti alkalmazás mellett, egy az eredetihez hasonló adathalász felületet nyit meg, amely képes a felhasználói (felhasználónév, jelszó) adatok kinyerésére és továbbítására."

Vagyis a vírus célja, hogy ne a tényleges netbanki szoftverünkbe, hanem a csalóknak gépeljük be a banki adatainkat. A FluBot a hatóság szerint csak az Android készülékeket fenyegeti. Amennyiben valaki azt gyanítja, hogy felkerült a telefonjára a kártevő, kövesse az NKI lépésről lépésre közölt és tesztelt javaslatait.

(Borítókép: Supachai Boonsomchuer/EyeEm/Getty Images)

További cikkek a témában:

Egy kisgyerek az anyukája iPadjén játszott, aztán kaptak egy ötmillió forintos számlát A pórult járt édesanya szerint az esete tökéletes példája annak, hogyan használják ki a játékfejlesztők a fiatal gyerekeket.

Online csalások a koronavírus körül - így működnek és így védekezzünk Ha nagy a pánik, sok a csaló.

Vakcina féláron, adócsalás, hamis webshopok: az öt leggyakoribb netes átverés, amire érdemes odafigyelnünk 2021 átverései a vakcinával kapcsolatosak, tömeges terjedésük miatt az Interpol és az Europol is riasztást adott ki.