Online csalások a koronavírus körül - így működnek és így védekezzünk
2020 / 03 / 23 / Pőcze Balázs
Online csalások a koronavírus körül - így működnek és így védekezzünk
Ha sokan félünk épp valamitől, akkor mindig akad néhány ember, aki ebben a lehetőséget látja. Van, aki maszkokat áraz túl, van, aki a gyógyhatású készítményét próbálja meg csodaszerként beállítani - mindenesetre most, hogy kevesebben mozdulunk ki otthonról, ennek a legegyszerűbb formája az online csalás. Összegyűjtöttük, hogy mivel próbálkoznak a csalók, és hogyan járhatunk túl az eszükön.

A Wired és az Electronic Frontier Foundation is közölt olyan cikkeket a napokban, amelyekben azt mutatják be, hogy az Egyesült Államokban a csalók milyen módszereket alkalmaznak, amikor a járványtól tartók, rosszabb esetben a járványügyben dolgozók hiszékenységét próbálják kihasználni. És ugyan a Rakéta is írt arról többször, hogy a nagy technológiai platformok hogyan küzdenek a hamis információk és csalások ellen, mindent ők sem tudnak kivédeni, szükségük van a mi óvatosságunkra is.

1. Először olvassunk, aztán kattintsunk

A legfontosabb elv, ahogy mindig, amikor csalásokat próbálunk elkerülni, hogy ne kapkodjunk. Jött a Messengeren egy üzenet egy hatezer éve nem látott ismerőstől, amiben egy linket küld a végre megtalált koronavírus ellenszerhez? Nem szabad a linkre kattintani, legalábbis azelőtt, hogy fel nem hívtuk volna az illetőt. A kattintás után jó eséllyel egy vírusos weboldal várna minket.
Ugyanez a helyzet a gyanús e-mailekkel, csatolmányokkal. Ha egy olyan feladótól érkezik használati utasítás a helyes maszkhasználatról, akivel az óvodai farsangról szoktunk levelezni, akkor okosabb egy külön levélben visszakérdezni, telefonálni, jó eséllyel fogalma sincs róla, hogy a túl gyenge jelszava miatt épp spamküldésre használják a fiókját.

2. Belépni csak úgy, ahogy szoktunk

Könnyen előfordulhat, hogy a következő hetekben levelek érkeznek majd a bankunktól vagy egy közmű vállalattól, hogy a járvány miatt nem, vagy csak korlátozottan lehet személyesen ügyintézni náluk. Pár nap kell csak, hogy elteljen, hogy egy bűnöző ugyanilyen leveleket kezdjen küldeni, például azzal a felszólítással a végén, hogy a hiányzó online ügyintézési nyilatkozatunkat feltétlenül, azonnal töltsük ki az internetbankba belépve. A link, ami a levélben van, valószínűleg egy olyan weboldalra vezet, ami megszólalásig hasonlít a sima internetbanki vagy elektromossági ügyintéző felületre - de nem az. Beírjuk a felhasználónevünket és jelszavunkat, és már ott is vannak a gonosztevőknél, és azt csinálnak velük, amit akarnak, mert nem vettük észre, hogy az onlinebank.hu helyett az onlinebnak.hu-n vagyunk épp, amit a bűnözők hoztak létre, hogy megtévesszenek minket. Az ilyen, úgynevezett phishing kísérletek ellen a legokosabb, hogy ha bizonytalanok vagyunk, ne kattintsunk az e-mailes linkre, inkább a szokott módon, a netbank, ügyintéző felület címét magunk beütve látogassuk meg a weboldalt. Ha tényleg ott a nyilatkozat, szuper, ha nincs, akkor szóljunk a szolgáltatónak, hogy épp csalók élnek vissza a nevükkel.

3. Mindig minden legyen friss

Ha egyszer bele is sétálnánk egy ilyen csapdába, az utolsó mentsvárunk mindig az operációs rendszerünk: ha a legfrissebb verzió fut a telefonunkon, számítógépünkön, akkor lehet rá esély, hogy magától felismeri, hogy épp egy rosszindulatú szoftvert tartalmazó pdf-et vagy linket próbálunk megnyitni. Érdemes minden készüléken rápillantani, hogy vár-e ránk frissítés, és ha igen, gyorsan rábökni a telepítésre.

(Borítókép: Pixabay)

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!