Az egyik legaggasztóbb fejleménynek pedig a járvánnyal kapcsolatban az tűnt, hogy hiába esik túl valaki a fertőzésen, az illető elég gyorsan, akár pár hét alatt újrafertőződhet. Ugyanakkor hogy az ismételt pozitív minta tényét miként magyarázzuk, egyéni interpretáció kérdése, és sokan már ekkor is inkább a mintavétellel kapcsolatos problémákra gyanakodtak.

Az ázsiai ország szakértői pedig éppen a fenti teóriát erősítették meg, amikor csütörtökön bejelentették, hogy a pozitív mintákat valószínűleg olyan halott vírusrészek okozták, amiket a teszt aktív vírusnak érzékelt.

Dél-Koreában nem fukarkodnak a tesztekkel, így történhetett, hogy olyanokat is vizsgálnak, akik már átestek a betegségen, és gyógyultnak lettek minősítve. Ezen személyek egy része (több mint 240 ember) pedig ekkor pozitív mintát adott a koronavírusra.

Az eset után Dél-Korea bejelentette, hogy szakértői csoport vizsgálja ki a jelenség okát. A szakértők pedig csütörtökön bejelentették, hogy vizsgálatuk alapján igen kicsi annak az esélye, hogy újrafertőződés történt volna.

A Dél-Koreában használt polimeráz láncreakcióra (PCR) épülő tesztek ugyanis nem aktív vírust mutatnak ki, hanem a vírus RNS-ének a nyomait. Vagyis ezek a darabkák származhatnak ugyan aktív vírusból, de akár a szétesett kórokozóból is, amelyek bizonyos sejtekben még megmaradtak.

Oh Myoung-don, a Szöuli Nemzeti Egyetem fertőző betegségek specialistája, valamint az ország járvány-kontrollal kapcsolatos központi klinikai tanácsának vezetője szerint éppen ez történt: a vírus darabjai megmaradtak bizonyos légúti hámsejtekben, melyeket hiába pusztított el az immunrendszer, a PCR teszt ezek maradványából még hónapokig kimutathatja a vírus RNS-ét.

A szakértő cáfolta azt a teóriát is, mely szerint a vírus újraaktiválódhat a szervezetben az első fertőzés után.

Bizonyos vírusok valóban lappangó állapotban maradhatnak rejtve a szervezetben (ilyen a HIV-vírus például), ám ezektől eltérően jelenleg nem tűnik úgy, hogy a világjárványt okozó SARS-CoV-2 beépülne a sejtmagba, és ezzel teljesen átvenné a sejt működése felett az irányítást. Magyarán ez a fertőzés valószínűleg nem válik krónikussá, és vissza sem térhet.

Ezek biztató szavak, ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy ahogy arról a WHO is közleményt adott ki: jelenleg kevés tapasztalat áll csak a rendelkezésünkre az immunitással kapcsolatban. Vagyis nem tudjuk, hogy aki egyszer átesett a betegségen, újrafertőződhet-e, és ha igen, akkor mennyi idővel az első fertőzést követően.

Az eddig ismert humán-koronavírusokra (ez a megfázást okozó négy koronavírust, illetve a SARS- és MERS-járványokat okozó kórokozókat jelenti) az immunitás egy és nyolc év között mozog.

Annak viszont tényleg lehet örülni, hogy tehát az első fertőzés nagy valószínűséggel nem aktiválódhat újra az emberi szervezetben.

(Kép: Flickr/Daniel Foster/peter clifford)