Matthew Walker, a Kalifornia Egyetem agykutatójának elmondása szerint az emberek alvási szokásaival kapcsolatos vizsgálatok azt mutatják, hogy a kora délutáni órákban csökkenés tapasztalható az agyi aktivitás szintjében, függetlenül attól, hogy a vizsgált alany mennyi és milyen mennyiségű élelmiszert fogyasztott ebédre.

A következtetések szerint lehetséges, hogy az emberi szervezet nem egyfázisú, hanem kétfázisú alvásra lett eredetileg programozva, amit csak a modern(ebb) életmód és a rögzült szokások változtattak meg, legalábbis a világ azon részén, ahol a délutáni szieszta nem tartozik a hagyományos napi elfoglaltságok közé. A szunyókálásnak azonban negatív hatása is lehet: éjszakai alvásproblémákhoz vezethet, ami másnap még fáradékonyabbá teszi az embert, ördögi kört alakítva ki.

Az ajánlott és a legtöbb ember számára még egészséges mennyiség a napközbeni alvás tekintében átlagosan 20 perc,

ennyi idő alatt még kevesebb a valószínűsége, hogy a tevékenység negatív hatással lesz az éjszakai alvás minőségére és az is kevésbé valószínű, hogy kialakul az úgynevezett alvási tehetetlenség, ami az ébredés utáni elnehezültté váló kognitív folyamatokat és általános erőtlenséget jelenti. Az érzékszervi-motoros rendszer csökkent hatékonyságú állapotának pontos okát még nem sikerült minden kétséget kizáró bizonyossággal feltérképezni, de az elméletek szerint a magyarázatot a test védekező mechanizmusában kell keresni, amivel a nem várt és idő előtti ébredés ellen próbálja védeni a szervezetet.

A speciális egészség appot fejlesztő Rise Science leírása szerint az ébredés utáni kábultság kialakulásáért a kémiai folyamatokat tekintve az adenozin mennyisége felelős, ez az a vegyület, ami napközben fokozatosan elálmosítja az embert, éjszaka pedig eltűnik az agyból, hogy frissen kezdhessük a napot, azonban némi "maradék" adenozin reggel még éreztetheti a hatását egy-két órán keresztül.

"Az adenozin sejtek közötti koncentrációja növekszik az agykéregben és a bazális előagyban hosszú távú ébrenlét esetén és csökken az alvási helyreállítási szakaszban.

Ennélfogva az adenozin az alvás homeosztatikus szabályozójának szerepét tölti be és kapocs az alvási-ébrenléti szabályozás mechanizmusának idegi és testnedvi része között." - részletezi az Oszakai Biotudományi Intézet kutatóinak tanulmánya.

A délutáni alvásról szóló szakértői tanácsok megegyeznek azzal kapcsolatban, hogy körülbelül mennyi időre (20 és 30 perc, maximum 90 perc között) és mikor (délután 1 és 4 óra között) érdemes ledőlni, ha álmosnak érzi magát valaki, de arra is figyelmeztetnek, hogy szokatlan fáradtság akár valamilyen egészségügyi probléma jele is lehet. A sziesztával kapcsolatos vizsgálatok során a memóriára gyakorolt hatást is mérték a kutatók, az eredmények alapján elmondható, hogy egy-egy ismeret elsajátítása és az általános emlékezőtehetség szempontjából is előnyös egy-egy rövidebb alvási periódus beiktatása.

Egy, a fiatalok memorizálási képességeit felmérő tanulmány, amelyet a szingapúri Duke-NUS Orvosi Iskola és a Nanyang Műszaki Egyetem idegtudósai végeztek el, azt mutatta ki, hogy a vizsgált alanyok körében jelentős különbség alakult ki a memorizálás sikerének tekintetében azok javára, akik tanulás után egy órára lefeküdtek aludni, mint akik azt az egy órát más pihentető tevékenységekkel, például tévénézéssel töltötték. Az alvás ahhoz hasonló arányban növelte a tanulás hosszú távú eredményességét, mint az ismeretanyag további fél-egy órányi ismétlése.

Egy másik, a kínai lakosságot monitorozó felmérés során arra derült fény, hogy a 65 év feletti alanyok általános kognitív készségei jobbnak bizonyultak abban az esetben, ha ebéd után szunyókáltak 30-90 percet, mint azoknál, akik egyáltalán nem aludtak, azonban a túl hosszú alvás (több mint 90 perc) már nem fejtett ki pozitív hatást. Emellett a rövid és közepes hosszúságú alvási időszakok a szavakra való emlékezés képességét is növelték.

"A tanulmány eredményei szerint a szunyókálás hiánya és a túl hosszú szunyókálás rosszabb kognitív képességekkel hozható összefüggésbe,

de a közepes hosszúságú alvási időszakok jobb szellemi képességeket adnak és idősebb felnőttek kognitív állapotának optimalizálásában is fontos szerepet játszhatnak." - összegzik a megfigyeléseket a tanulmányban.

A kutatók azonban azt is hozzáteszik, hogy a mentális készségeket a délutáni alváson kívül sok más tényező is befolyásolja, például a szívproblémák megléte vagy hiánya, a gyógyszerhasználati szokások, a depresszió jelenléte vagy a szociális tevékenységek gyakorisága.

(Fotó: Pxfuel, Getty Images/Natallia Haidutskaya /EyeEm)

Sokkal kisebb eséllyel lesz szívbeteg, aki este 10 és 11 között fekszik le aludni Egy új tanulmány alapján nem csak az alvás mennyisége számít, de az is, hogy mikor alszunk.