A kutatók 88 ezer ember adatait követték éveken keresztül, akiknek előtte egy csuklón hordható gyorsulásmérővel megállapították, hogy mikor szoktak lefeküdni és felkelni. Az adatok elemzésében igyekeztek kiszűrni minden olyan tényezőt, ami befolyásolhatta az alanyok egészségi állapotát, így részletes adatokat kértek tőlük az életstílusukra, a lakóhelyükre, az egészségi állapotukra, dohányzásra vonatkozóan, emellett a testtömegindexüket, vérnyomásukat, koleszterinszintjüket is figyelembe vették.

A 88 ezer résztvevőből 5,7 év elteltével 3172-nél alakult ki valamilyen szívbetegség, ami a teljes mintának a 3,6%. Az adatok súlyozása után a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a betegségek elkerülése szempontjából az optimális időpont a lefekvésre este 10 és 11 óra között van. Akik 11 és éjfél körül feküdtek le aludni, azoknál a szívbetegség kockázata 12%-kal nőtt meg, míg az éjfél után fekvőknél már 25%-kal volt nagyobb esély a szívbetegségek kialakulására. A kutatók azt is megállapították, hogy a túl korai fekvés sem egészséges, ugyanis azoknál, akik 10 előtt feküdtek le, szintén 24%kal gyakrabban alakult ki valamilyen szívbetegség, ugyanakkor ezt a trendet csak férfiaknál sikerült egyértelműen kimutatni.

"Az eredményeink arra utalnak, hogy az elalvás optimális időpontja a szervezet 24 órás ciklusának egy meghatározott pontjához köthető, az ettől való eltérés pedig káros hatással lehet az egészségre" - magyarázta Dr. David Plans, az exteri egyetem kutatója és a tanulmány egyik társszerzője. A kutató hozzátette, hogy az éjfél utáni időpont talán azért lehet különösen veszélyes, mert "ilyenkor csökken annak a valószínűsége, hogy meglátjuk a reggeli fényt, ami visszaállítja a biológiai óránkat".

A kutatók azt is megállapították, hogy a kései fekvés miatti szívbetegségek kialakulásának az esélye magasabb a nőknél, mint a férfiaknál, de egyelőre nem tudják, hogy ezt mi okozza. Plans szerint talán az állhat a háttérben, hogy a férfiak és a nők endokrin rendszere máshogy reagál a cirkadián ritmus megzavarására.

(New Atlas, Borítókép: Getty Images)

További cikkek a témában:

Miért pont 10 000 lépést kell megtennünk egy nap? A lépésszámlálók és a mobiltelefonok egészség appjai általában alapjáraton úgy vannak beállítva, hogy a naponta elérendő cél tízezer lépés legyen. Pedig ennek a számnak nincs tudományos alapja, eredetileg csak egy japán marketingkampány jól hangzó szlogenje volt.

Ennyi testmozgásra van szükséged ahhoz, hogy megőrizd a mentális egészségedet Sokat hallunk arról, hogy mennyi mozgásra van szükségünk ahhoz, hogy megőrizzük az egészségünket, arról viszont már sokkal ritkábban esik szó, hogy a mentális egészségünk szempontjából mi a minimum. A lusták örülni fognak.

Az egész napos ülésnél rosszabbat nem is tehetnénk a testünkkel - a videóból kiderül, miért “Soha ne állj fel, mikor le is ülhetsz, soha ne ülj, mikor le is fekhetsz.” - mondta Churchill, aki szerint az életben elért sikereit egy dolognak köszönhette: a minimális erőfeszítésnek. Az orvosi tanulmányokból azonban kiderül, ebben az esetben nagyon nem érdemes a híres államférfi tanácsát megfogadni.