Hasonló hálózatok segítségével lehet például teljesen valóságosnak tűnő emberi arcokat létrehozni. Ezek a deep fake képek (melyekről a lentebbi cikkünkben írtunk) nem is léteznének ezen technológia nélkül. De ilyen hálózatok állnak az arcfelismerő technológiák hátterében is. Arról pedig már egy korábbi tanulmány is beszámolt, hogy ezek a hálózatok mennyire hasonlítanak működésüket tekintve az emberi agyra az arcfelismerés kapcsán.
A mostani tanulmány egyik kutatója, Michael Schartner úgy fogalmazott a PsyPostnak, hogy ezek a mesterséges hálózatok csúcstechnológiájú modelljei az emberi vizuális rendszerek bizonyos részeinek. Ennek megfelelően pedig a segítségükkel illusztrálni lehet, hogy a pszichedelikus szerek miként zavarják meg az észlelést, valamint mindennek segítségével hipotéziseket is lehet arról felállítani, hogy az érzékelőszervekből ekkor érkező információ miért nem frissíti az agy modelljét a külvilágról.
A tanulmányhoz használt egyik hálózat az Nvidia StyleGAN neurális hálózata, melynek a működését különböző erősségű zajhatással zavarták meg, hogy így modellezzék az N,N-dimetiltriptamin (DMT) nevű pszichoaktív alkaloid, egy intenzív hallucinogén hatását. A DMT az LSD-hez hasonlóan egy klasszikus pszichedelikus szer, amely szelektíven változtatja meg a szerotonin receptorok működését az idegrendszerben. Arról azonban keveset tudni, hogy ezek a változások pontosan miként is járulnak hozzá az ezen szerek használatával járó, megváltozott tudatállapothoz. A mostani kutatás célja tehát éppen ennek bizonyos fokú tisztázása volt. A képgenerátor működésének a megzavarásával vizuálisan hasonló eredményt értek el, amiről az említett szereket fogyasztók beszámoltak. Így aztán egyfelől mechanikusan is lehet modellezni és így jobban tanulmányozni ezt a hatást egy mesterséges hálózat segítségével, másfelől pedig az emberi DMT-fogyasztók verbális beszámolóit is ki lehet egészíteni tényleges, képi illusztrációkkal.
Az előbbi célra visszatérve: a hálózatok segítségével próbálták leképezni az exogén és endogén információk vizuális észlelésre gyakorolt hatásának a gátlását. A tanulmány másik szerzője, Christopher Timmermann egy korábbi kutatása arra jutott, hogy az LSD csökkenti az idegi választ a váratlan stimulusokra, míg növeli azt az ismerős stimulusok kapcsán. Ugyanakkor a mostani kutatással sem fejtettük még meg az öntudat működését, és még olyan kérdések tisztázása is hátravan, hogy pontosan milyen szerep jut a szerotoninnak az érzékelőszervek felől érkező ingerek gátlásában.
A pszichedelikus szerek hatásainak a vizsgálata nem csak az emberi öntudat kutatása miatt fontos, de ezekkel eredményesen lehet kezelni akár a szorongást és a depressziót is.
(Címlapkép/nyitókép: Pixabay)