Egy ausztráliai atomreaktorban derülhet ki, hogy tud-e több irányba is telni az idő

2021 / 02 / 15 / Bobák Áron
Egy ausztráliai atomreaktorban derülhet ki, hogy tud-e több irányba is telni az idő
Bár az idő múlása a mi szempontunkból teljesen lineárisnak tűnik, a tudósok régóta feltételezik, hogy az idő nem csak egy irányba tud folyni. Az elméletet hamarosan Ausztrália egyetlen működő atomreaktorában fogják igazolni - vagy cáfolni.

Joan Vaccaro, a Griffith Egyetem professzora 2018-ban publikálta a The quantum theory of time, the block universe and human experience című munkáját, amelynek egyik érdekes állítása, hogy a dolgok változása nem a természet sajátossága, hanem az időtükrözés szimmetriájában fellépő törés, amit a fizikában T-sértésnek neveznek. Az, hogy az idő látszólag egy irányba folyik, csupán azért van, mert mindeddig csak így tudtuk megfigyelni. Vaccaro szerint ha a feltételezése helyes, az nem csak az időről és a térről alkotott eddigi elképzeléseinket írhatja át, de olyan alapvető fizikai törvényeket is, mint például a tömegmegmaradás törvénye.

Hamarosan kiderülhet, hogy igaza van-e, ugyanis a Griffith Egyetem Kvantumdinamikai Központjának a professzora, Erik Streed egy empirikus kísérlettel igyekszik igazolni kollégája állításait, amelyet Ausztrália egyetlen működő atomreaktorában, a Sydney mellett található OPAL-ban (Open-pool Australian lightwater reactor) végez el. Mivel az OPAL egy úgynevezett kutatóreaktor, amit nem elektromos áram előállítására használnak, így tökéletes terepet biztosít a kísérlethez, hiszen a kutatóknak lehetőségük van ki- és bekapcsolni a reaktort, ami elengedhetetlen ehhez a kísérlethez.


Az OPAL reaktor (Fotó: ANSTO)

"Az elmélet gyakorlati oldala szerint ha egy területen elég sok neutrínó van, mint például egy atomreaktorban, akkor az idő múlása megváltozhat" - magyarázta Streed a Brisbane Times-nak, hogy miért esett egy atomreaktorra a választásuk. Bár Streed szerint a Nap szintén kiváló neutrínóforrás lenne, ám azt nem tudják kedvük szerint ki- és bekapcsolni. A professzor és munkatársai az ausztrál kormány Nemzeti Mérőintézetétől kapott nagy pontosságú atomórákkal érkeztek az OPAL-ba, amelyeket a reaktor különböző pontjain helyeztek el, így pedig minden kétséget kizáróan fogják tudni igazolni, hogy helyes-e Vaccaro elmélete: ha a reaktor különböző pontjain eltéréseket figyelnek meg az idő múlásában, az igazolhatja, hogy a neutrínók valóban hatással vannak az időre. Streed ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy ha a kísérlet esetleg pozitív eredményeket is hozna, az még mindig csak az út eleje lesz, hiszen a neutrínók által okozott hatást máshol is igazolniuk kéne, többek között több másik reaktorban is meg kéne ismételni a kísérletet.

(Tech Times, Borítókép: Erik Witsoe/Unsplash)

További cikkek a témában:

Magyar fizikusok megtalálhatták az ötödik alapvető erőt A fizika eddig négy alapvető erőt ismert: gravitáció, elektromágnesesség, gyenge kölcsönhatás és erős kölcsönhatás. Ezek mellé sorakozhat most fel egy új erő, amely segíthet megérteni a sötét anyag működését.

A Higgs Bozon hozhatja el az új fizikát, a standard modell utódját A Higgs-bozon 2012-es megtalálása nem csupán a standard modell utolsó részecskéjének felfedezését jelentette. Bebizonyította, hogy az Univerzumban létezik egy háttér-energiamező, ami igazolta azt az elképzelést, hogy az összes tömeggel rendelkező alapvető részecske onnan szerzi meg a tömegét.

A világ legkisebb motorja kvantum alagutakban száguld, ahol az is kérdés, merre folyik az idő Van egy igazán apró motorod, és több mint 16 atomból áll? Sok időd lehet, mert valamit feleslegesen építettél be, ebbe a pazarló konstrukcióba - mondhatnánk, ha ez verseny lenne, és hát az is, a neve pedig a miniatürizálás nagy kalandja. Közben természetesen új kvantumfizikai felfedezések is születnek.


Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Az agyi szkennelés szerint kifejezetten kísérteties hatással van a síp az emberi agyra, ami a leginkább az uncanny valley jelenségre hasonlít.
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
Olyan sejtből nyerték ki a gént, amely ősibb, mint maga az állati élet a Földön.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.