Az elmúlt években szinte nem volt olyan illegális tömegmegmozdulás, terrorcselekmény, amelynek az elemzésekor nem merült fel az üzenetküldő alkalmazások szerepe. Több mint tíz év telt el azóta, hogy Edward Snowden felfedte a titkos PRISM program működését, amelynek segítségével az amerikai kormány a technológiai nagyvállalatok rendszereibe telepített hátsó bejarátokat, hogy megfigyelhesse a felhasználók viselkedését, üzenetváltásait. A programban részt vevő cégek között ott volt a Microsoft, a Google, a Facebook és az Apple is. Ezeknek az óriásvállalatoknak ahhoz, hogy megbízhatóak maradjanak a vásárlóik szemében, látványosan el kellett kötelezniük magukat a privát szféra védelme mellett a Snowden-szivárogtatások után.

Erre pedig jelenleg a legjobb megoldás a két végpont közötti teljes, azaz end-to-end titkosítás. Az ilyen csevegések tartalmáról, ha minden eszközük biztonságosan és megfelelően működik, csak a két társalgó fél tud, még a szolgáltató sem. És ha az Apple vagy a Facebook nem lát valamit, akkor nem is kell fáradoznia a moderálással, cenzúrázással. Ez sokszor eredményez meddő és ellenséges pengeváltásokat a hatóságok és a technológiai vállalatok közt, az Apple és az FBI is többször egymásnak feszült a chatek, illetve a telefonok egyéb tartalmainak a titkosítása miatt. Mindezzel együtt fontos kiemelni, hogy ezek a cégek ezzel párhuzamosan igyekeznek jó polgárként mindenben együttműködni a hatóságokkal, amiben csak tudnak - vagyis ami adatot tárolnak a felhasználóikról, azt átadják, igaz, ezeknek a megkereséseknek a számát rendszeresen publikálják is. Magyarországon például 2023 első félévében tizennyolc készülékkel és harmincöt fiókkal kapcsolatban érdeklődtek a hatóságok az Apple-nél, kevesebb mint ötven százalékos sikerrel.

A Telegram azonban egészen más utat választott.

Amint a GYIK oldalukon is szerepel, az orosz törvényi keretek változása után berlini, londoni és szingapúri központtal is megpróbáltak működni, mielőtt Dubaj mellett döntöttek volna. Erre azért volt szükség, mert az alapító testvérpár, Nikolai és Pavel "senkitől sem szeretne parancsokat kapni". Ahogyan a Wired Pavel Durovról szóló, két évvel ezelőtti cikkéből kiderül, hiába szerepel a Telegram a világ legnagyobb platformjai között, nemrég még csak harminc alkalmazottuk volt, szemben mondjuk a Meta közel kilencvenezrével. A céljuk pedig, hogy biztosítsák "mindenkinek a jogát, hogy szabad legyen". Ezek tükrében nem meglepő, hogy nem sok erőforrást szántak, szánhatnak a veszélyes tartalmak moderálására - a 2010-es évek közepén a "dzsihádisták kedvenc appjaként" emlegették a programot, és a Donald Trumphoz köthető, a 2020-as választások eredményét késégbe vonó tüntetések egy részét is itt szervezték. És mivel a csoportjaikban akár kétszázezer, a csatornáikon végtelen számú ember követheti a bejegyzéseket, egyértelmű, hogy tömegeket lehet a platformon keresztül megmozgatni. Ugyanakkor "minden Telegram chat és csoportos chat privát a résztvevők között. Semmilyen, ezekkel kapcsolatos kéréssel nem foglalkozunk" - írják.

Azonban hiába sugallná mindez, sok újságcikkel együtt, hogy a Telegram egy "titkosított üzenetküldő program", valójában nem az.

A Signallal és a WhatsAppel ellentében a "titkos chat" funkciót külön be kell kapcsolni, és csak magánbeszélgetésekben működik. A saját oldalukon is úgy fogalmaznak, hogy "az átlagos felhasználónál paranoidabbaknak" ajánlják ezt a technológiát - ellentétben például a minden helyzetben titkosított Signallal. Vagyis miközben a Telegram, de még Oroszország is tiltakozik az alapító párizsi letartóztatása miatt, és várjuk a fejleményeket, hogy pontosan mivel vádolják meg Durovot, tartsuk észben, hogy csak akkor titkosak a Telegramon folytatott kétszemélyes csevegéseink, ha azt kifejezetten beállítjuk.

(Borítókép: Christian Wiediger/Unsplash)