Mint azt a The Warzone megírta, Oroszország pályára állította azt a 14F150 Nivelir műholdat a Kosmos–2558 elnevezésű küldetés keretében, amely a jelenlegi keringési útvonalával hamarosan az USA–326 nevű kémműhold közvetlen közelébe kerülhet. Meg nem erősített értesülések szerint a Nivelir egy úgynevezett „ellenőr” műhold, amely a közeli űreszközök után képes kémkedni. Az oroszoknak eddig egyébként két űrbeli hadviselésre alkalmas fegyverrendszere ismert: az egyik a Földről kilőhető DA-ASAT rakéta. Az ilyen DA-ASAT – vagy a betűszót kibontva: direct-ascent anti-satellite – rakétákat az elmúlt években többször is tesztelhették. Emellett azonban az amerikaiaknak tudomása van egy űrbeli fegyverrendszerről is, ez az úgynevezett co-orbital ASAT. Ezekről korábban részletesen a lenti cikkünkben írtunk:

Idén harmadszor tesztelhettek az oroszok fegyvert az űrben A héten kilőtt rakéta műholdak megsemmisítésére alkalmas az amerikaiak szerint.

A Warzone szerint a következőket tudjuk biztosan: a Kosmos–2558 műholdat augusztus 1-jén, UTC szerinti 20:25-kor bocsátották fel az oroszországi Pleszeck kozmodrómról a Szojuz–2.1v rakéta rakományaként. A Kosmos–2558-at, amely az orosz védelmi minisztérium hivatalos közleménye szerint is egy katonai műhold, ezt követően egy Nap-szinkron pályára (SSO) állították – ezt azon műholdak használják, amelyek bolygónk sarki régiói felett utaznak. Pontos rendeltetése a műholdnak jelenleg nem ismert, de – mint arról tehát szó volt – „ellenőr” műholdként írták le, és ez a megnevezés gyakran társul műholdmegsemmisítő kapacitással. Ami az amerikai műholdat illeti: az USA–326 műholdat szintén Nap-szinkron pályára állították, és a Warzone egy szakértőre hivatkozva azt írja, hogy a Kosmos–2558 a jelenlegi keringési útvonalával hamarosan az USA–326 műhold közelébe kerülhet.

A Warzone független szakértőkre hivatkozva arról is ír, hogy az amerikai műhold körülbelül akkor haladt át Pleszeck felett, amikor a Kosmos–2558-at indították. Magyarán elég valószínű, hogy az USA–326 és a Kosmos–2558 indítása közt összefüggés van.

Az amerikai műholdat, az USA–326-ot ez év februárjában lőtték fel a SpaceX Falcon 9 rakétájával a Vandenberg Űrbázisról, az NROL–87 küldetés keretében, amely egy titkos nemzetbiztonsági művelet, amelyet a Nemzeti Felderítő Hivatal (NRO) vezet a SpaceX-szel karöltve. Az NRO által az indítást követően megosztott sajtóközlemény mindössze annyit árult el, hogy az NROL–87-et az NRO tervezte, építette és üzemelteti, egy „felderítő küldetés” céljából. Egyes szakértők szerint az is valószínűsíthető, hogy az USA–326 egy következő generációs elektro-optikai képi felderítő (IMINT) műhold. Az IMINT műholdakat elsősorban a földi és tengeri tevékenységek megfigyelésére használják, és az Egyesült Államok katonai képességei ezen a téren felülmúlják a bolygó összes hadseregét.

Az is ismert, hogy Oroszország épp a héten vádolta azzal az USA-t, hogy műholdas hírszerzési információkkal beavatkozik az ukrajnai háborúba. Mint azt a Telex írja:

„Oroszország azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy közvetlenül vesz részt a háborúban. Az orosz védelmi minisztérium szerint az USA műholdképekkel és valós idejű információkkal segíti az ukránokat abban, hogy felhasználják az amerikai gyártmányú rakétarendszereket. A minisztérium szóvivője, Igor Konasenkov altábornagy azt mondta, ezt bizonyítani is tudják, mert az oroszok lehallgattak telefonhívásokat ukrán tisztviselők között.”

A Telex hozzáteszi azt is, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint ezeknek a fegyvereknek, elsősorban a HIMARS-rendszereknek komoly szerepük van abban, hogy megállították az orosz előrenyomulást Kelet-Ukrajnában.

A felderítő szerepen túl az amerikai műhold pontos feladata tehát nem ismert, ahogy az is kérdéses, hogy Oroszország műholdja miként képes kapcsolatba lépni az amerikai műholddal. Annyit tudni lehet, hogy a korábbi Kosmos–2543, amely szintén egy „ellenőr” műhold volt, képes volt lövedékek kilövésére, és emellett nagyfokú manőverezőképesség is jellemezte. Azonban az ellenőr műhold nem csak a kémszatellit elpusztítására képes, de akár zavarhatja is azt – ez a zavarás pedig akár olyan egyszerű technológiát is jelenthet, mint például lézert egy ellenséges kémműhold elvakításához.

Elmondható az is, hogy a mostani Kosmos–2558 esetén épp olyan manővereket látni, mint amelyeket a Kosmos–2543 hajtott végre, és ha egyik műhold sem változtat a pályáján, akkor ma délután 80 km-en belüli közelségbe kerül egymáshoz a két eszköz.

(A cikkhez használt kép illusztráció, forrása: rawpixel/U.S. Goverment)