A Jane Goodall Intézet közlése szerint a legendás kutató természetes okokból halt meg; az intézetet maga alapította 1977-ben. Goodall pályája 1960-ban indult Tanzániában, 26 évesen, a Gombe-patak menti rezervátumban. A korban szokatlan módszert választott: a megfigyelt állatokat nem számokkal jelölte, hanem nevet adott nekik, és gyakran mezítláb járta a terepet közöttük.

Már pályája elején rögzítette, ahogy a David Greybeard nevű hím növényi szálakkal mintegy „kihalássza” a termeszeket — ezzel bizonyítva, hogy a csimpánzok is használnak eszközöket. Ez akkoriban a tudományos körökben kizárólag emberi képességnek számított. A hasonló felismerések sorra bontották le az éles határvonalat ember és állat között, Goodall pedig a terepmunkásból hamar a természetvédelem egyik legfontosabb hangjává vált.

„A köztünk és a többi élőlény között érzékelt éles határ lebontása” — mondta 2010-ben, amikor arról kérdezték, mit tart a legnagyobb hozzájárulásának. Öröksége ennél világosabb nem is lehetne:

Nem állunk a természet fölött, hanem a részei vagyunk.

(Forrás: Sci Am, Kép: Flickr/The University of Winnipeg)