Egy lépéssel közelebb a házimunkát végző robotokhoz

2020 / 10 / 25 / Perei Dóra
Egy lépéssel közelebb a házimunkát végző robotokhoz
A társadalom - kiváltképp a nyugati országok és Japán lakossága - gyorsan öregszik, ezért ezeken a helyeken a hatvanöt év feletti korcsoport növekszik a legütemesebben. Bár az idősek száma egyre több lesz, ugyanez nem mondható el az ápolásukhoz szükséges munkaerőről. Mit jelent ez? Leginkább azt, hogy az érintetteket gondozó, humán szakemberek egyes feladatait átvevő robotok egyre nagyobb jelentőséget kapnak.

A Toyota Kutatóintézet (TRI) munkatársai a probléma mérsékléséért ezért idős személyeket háztartási munkájukban segítő robotokat fejlesztettek kaliforniai laboratóriumukban, ahol jellegzetes otthoni környezetet alakítottak ki a gépek betanításának céljából. A fejlesztők ugyanakkor elismerik, hogy a prototípusok egyelőre inkább látványosak, mintsem praktikusak, és távolról sincsenek konyhakész állapotban. Hozzátették: most még a gépek kereskedelmi forgalomba kerülésének idejét sem tudják pontosan megmondani.

Az egyik robotot például mosogatásra és a mosogatógép megtöltésére szánták, ellenben most leginkább úgy fest, mint a futószalag mellett autókat összeszerelő robotok. Maga az eszköz lényegében egy plafonba beépített sínekről lelógó kar, bonyolult technológiával. Emellett a csapat törékeny tárgyakat megmarkoló, levegővel feltöltött kezeket, markolást bemutató emberekről készült videók alapján tanuló gépeket is fejleszt. A kutatók elmondása alapján terveiket japán otthonok inspirálták. Mivel a limitált tér a gépek mozgását is korlátozza, ezért különféle innovatív megoldásokban gondolkoztak, például a robotok épületekbe integrálásán, ami jelentősen csökkenti a munkához szükséges területigényt.

Így esett a választásuk a padló helyet a mennyezetre, kivéve a finomabb mozdulatokra tervezett robot esetén, ami ugyanazokat a tevékenységeket a földön végzi el.

A Toyota továbbá bemutatta, hogyan tanítják virtuális valósággal gépeiket: élő emberekkel elvégeztetnek egy adott házimunkát, például az asztal letörlését, majd a mozgásokat a robotba programozzák. Ugyanezen feladatokra, a fizikai korlátok leküzdésére természetesen más cégek is alkalmaznak hasonló technikákat, pedig az ehhez hasonló, otthoni kisegítő robotok építése nagyon bonyolult feladat. A már létező robotok ráadásul laboratóriumi körülmények között többnyire jól teljesítenek, a háztartásokban viszont már kevésbé hatékonyak. Tevékenységük bizonyos része pedig nehezen, vagy egyáltalán nem mérhető, modellezhető és előrejelezhető. A Toyota ezért is fejleszt valami teljesen újat, ami hatékonyabban kielégíti szükségleteinket és elvárásainkat.

Megközelítésük emberközpontúbb, robotjaik nem akarnak minket helyettesíteni, inkább az emberi képességeket egészítik ki .

Van értelme félteni a munkánkat a robotoktól?

Az elmúlt években sokszor előjött a kérdés a fejlett nyugati országokban, hogy vajon a technológiai innovációk, a robotok és a mesterséges intelligencia térnyerése együtt jár-e a munkahelyek számának drasztikus csökkenésével. Közvélemény-kutatások eredményei szerint ez nemcsak közgazdászok körében képezte vita tárgyát, az átlagembert is foglalkoztatta. Sőt, az Európai Bizottság megbízásából készülő Eurobarométer felmérése szerint 2017-ben az európaiak hetvenkét százaléka attól félt, hogy a mesterséges intelligencia és a robotok elveszik az emberek munkáját.

Ipari robotok már a nyolcvanas évek óta 'szolgálatban vannak', de csak a kilencvenes évek közepén kezdtek szélesebb körben is elterjedni. 2015-ben Európában az összes ipari robot mintegy felét az autóipar hasznosította. Ezen eszközök többnyire egy karból állnak, és az összeszerelés valamelyik fázisában, például hegesztésnél, csavarozásnál vagy fémmegmunkálásnál alkalmazzák őket. Európában viszont az ipari foglalkoztatás már a robotok megjelenése előtt, a hetvenes években csökkenni kezdett. Nem kizárható, hogy a robotok terjedése hozzájárulhatott a foglalkoztatás csökkenéséhez, de ennek alátámasztásához komolyabb statisztikai elemzés kellene. Ehhez ugyanakkor eddig mostanáig nem készült elég adat, de ez változóban van. A robotgyártó cégeket képviselő Nemzetközi Robotikai Szövetség (International Federation of Robotics) ugyanis pár éve elkezdte nyilvánossá tenni az ipari robotok elterjedésére vonatkozó statisztikáit, méghozzá országos lebontásban. Az ezek alapján készült tanulmányok eredményei meglehetősen szerteágazóak: ha a vizsgálatok cégközpontúak, akkor a robotok terjedése általában semleges vagy pozitív hatást gyakorol a foglalkoztatásra, ha viszont a kutatások fókusza nagyobb egységeken, iparágakon vagy nemzetgazdaságokon volt, akkor a feltevés, miszerint a robotok elvették az emberek munkáját, beigazolódott. Itt érdemes megemlíteni, hogy három európai közgazdász az utóbbi módszertan alapján, egy egész Európára kiterjedő, iparági alapú, és 1995 és 2005 közötti időszakot elemezve arra a következtetésre jutott, hogy

a robotok minimális mértékben, de elkobzás helyett inkább munkahelyeket teremtettek az európai gazdaságban.

A szakértők, név szerint David Klenert, Enrique Fernández-Macías és José-Ignacio Antón szerint ez azért lehetséges, mert a termelékenyebb cégek vagy iparágak fektetnek robotokba, amik amúgy is meg tudnák engedni maguknak, hogy új embereket vegyenek fel. Ahogy az sem kizárt, hogy a robotok nem teljes feladatokat, csak bizonyos részfeladatokat váltanak ki, így a munkavállalók a robotok megjelenésével nem vesztik el az állásukat, csupán új feladatokat kapnak. A munka átszervezése tovább növelheti a termelékenységet, ami szintén többletfoglalkoztatást tesz lehetővé. Klenert és kollégái szerint azáltal, hogy figyelme vették és kiszűrték több ország- és iparág-specifikus hatást, kiszűrték a makrogazdasági ciklusok, növekedési periódusok és visszaesések hatását is. Emelett ugyanakkor megjegyzik, hogy a múltbeli eredmények alapján nem megjósolhatók a jövőbeli trendek, ugyanis ők főleg egyszerű robotok hatását vizsgálták, és a mesterséges intelligenciával ellátott legújabb fejlesztéseknek teljesen más eredményük lehet. Emellett arról sem lehet sokat mondani a tanulmány alapján, hogy a szolgáltató szektorban milyen hatása van a robotoknak a foglalkoztatásra. Összegzésképp a kutatók szerint mégis fontos, hogy

ne a robotokat hibáztassuk az elmúlt időszak nem kifejezetten pozitív munkaerő-piaci trendjeiért.

Ha ugyanis a robotokat okoljuk a jövedelmi egyenlőtlenségek és a munkaerő-piaci lehetőségek polarizációjáért, elvonjuk a figyelmet a valódi kiváltó okoktól, mint amilyen például a kollektív ágazati érdekegyeztetések visszaszorulása  vagy a munkaerő-piaci dereguláció.

(Fotó: TRI)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.