Alig néhány hete vettük sorra, hogy milyen házimunkákat lehet már ma is kiváltani robotokkal, és bár megállapítottuk, hogy az elmúlt években robbanásszerű fejlődés volt tapasztalható ezen a téren, az is nyilvánvaló, hogy a legtöbb munka még mindig az emberekre hárul. Legalábbis egyelőre, ugyanis ha a Toyota Research Institute (TRI) robotjai kereskedelmi forgalomba kerülnek, akkor a porszívózás vagy az ablaktörlés mellé nyugodtan felírhatjuk a mosogatást, a főzést vagy akár a portörlést is azok közé a feladatok közé, amikkel többé nem kell foglalkoznunk.

A háztartási robotok fejlődéséből természetesen mindenki profitálna, de a TRI elsősorban az időseket szem előtt tartva fejlesztette ki a prototípusokat. Ennek oka, hogy a Toyota szerint a társadalom elöregedése teljesen új kihívások elé állítja majd az országokat a következő évtizedekben. Az ENSZ számításai szerint 2050-re a 65 év felettiek száma megduplázódik, vagyis több, mint 1,5 milliárd 65 évesnél idősebb ember fog élni a Földön, aminek komoly hatása lesz a társadalomra, a munkaerőre és a gazdaságra is. Japánban ez már ma is a mindennapok része, hiszen egy 2018-as felmérés szerint a lakosság 28,4 százaléka, a munkavállalóknak pedig 12,9 százaléka 65 év feletti. Az idősebb korosztály pedig már most is jelentős részben támaszkodik a technológiára, például exoszkeletonokat használnak, hogy tovább tudjanak dolgozni.

A Toyota egészen más irányban gondolkodik, és a robotjaival inkább az emberek életét szeretné kényelmesebbé és jobbá tenni, ezért a fejlesztéseket a japánban honos fogalom, az ikigai szellemében végzik. Az ikigai nagyjából annyit tesz, hogy minden ember életének van értelme és célja, ennek megfelelően a TRI robotjainak sem az a feladatuk, hogy leváltsák az embereket, hanem hogy megkönnyítsék a mindennapjainkat. "Az ikigai tanulmányozása arra tanított minket, hogy akkor vagyunk a legelégedettebbek az életünkkel, amikor olyan munkát végzünk, amit szeretünk, és ami a társadalomnak is hasznára van" - mondta el Gill Pratt, a TRI vezérigazgatója, aki szerint a robotoknak köszönhetően a jövőben több időt tudunk majd a családunkkal tölteni, és hatékonyabban tudunk dolgozni is.

A TRI szerint a robotika előtt álló legnagyobb kihívás jelenleg az, hogy hogyan tudnak hatékonyan működni a hétköznapokban. Ellentétben a gyárakkal, ahol a robotok egy strukturált, kiszámítható környezetben dolgoznak, a hétköznapi élet színhelyeinek gyorsan változó, komplex környezetét sokkal nehezebb szabályokba foglalni.

A TRI hátom robotot fejlesztett, amelyek jelentősen megkönnyíthetik a hétköznapokat, ezek közül a legérdekesebb talán a gentry robot, ami a plafonról lóg lefelé. Ennek a megoldásnak számtalan előnye van, hiszen a robotnak nem kell a tereptárgyakat kerülgetnie, mindenhez kényelmesen hozzáfér, és nincs útban, ha éppen nem használjuk. A TRI szerint a robotot számtalan feladatra lehet használni, például képes be- és kipakolni a mosogatógépet, letörölgetni a különböző felületeket vagy akár rendet rakni a konyhában.

Egészen más fajta problémát old meg a soft bubble gripper, ami a puha "kezeinek" köszönhetően egészen finom mozdulatokra képes, például felemelni egy törékeny poharat. A robot a kezeiben elhelyezett mélységérzékelős kamera segítségével tudja, hogy milyen erővel kell fognia, a kezeinek a puhasága pedig manuálisan állítható. A harmadik robot funkciójában a gentryre hasonlít, ám a kialakítása hagyományosabb, így a törölgetésen vagy a mosogatáson kívül akár arra is alkalmas, hogy felmossa a lakást.

A Toyota a robotok teszteléséhez egy komplett tesztlakást is berendezett a TRI kaliforniai főhadiszállásán, amelyben találunk konyhát, étkezőt, fürdőszobát és nappalit is, vagyis a fejlesztők teljesen autentikus környezetben készíthetik fel a feladatokra a robotjaikat. Max Bajracharya, a TRI alelnöke elmondta, hogy a legnehezebb feladat az emberi viselkedés megtanítása a robotoknak, akiket nem konkrét feladatok elvégzésére tanítanak meg, hanem arra, hogy hogyan tudják használni az egyes tárgyakat. Ezzel a módszerrel a robot képes összekötni a feladatot a látottakkal, még akkor is, ha a környezet időközben megváltozott. A tanítást a virtuális valóságban végzik, amelyben a fejlesztőik szó szerint megmutatják a robotoknak, hogy mit kéne csinálniuk. Bajracharya azt is elmondta, hogy a robotok betanításának kulcsa a "flottában tanulás", ami azt jelenti, hogy ha az egyik robot megtanul valami újat, azt az összes többi robot is tudni fogja.

Steffi Paepcke, a TRI felhasználói élményért felelős csapatának vezetője elmondta, hogy a robotok fejlesztésénél nagyon odafigyelnek arra, hogy valódi igényeket elégítsenek ki, ezért is hangsúlyozzák, hogy a robotok nem leváltani fogják az embert, hanem hatékony segítséget nyújtani nekik. Példaként a főzést említette, amivel kapcsolatban a tapasztalataik azt mutatják, hogy az emberek többsége örömét leli benne, így ha olyan robotot készítenének, ami teljesen önállóan megfőzi az ételt, az az időseknek "fizikailag előnyös lenne, érzelmileg viszont hátrányos".

(Designboom, TRI)