Raymond Kurzweil amerikai feltaláló, jövőkutató és a Google vezető kutatója több könyvében is kifejtette nézeteit, miszerint az emberiség által vágyott jövő egyik zálogának a nanobotokat tartja, legalábbis ha valóban azt szeretnénk, hogy ez a jövő a fizikai/szellemi öregedés megakadályozásáról, a testi korlátok megszüntetéséről és a mostaninál sokkal hosszabb élettartam és fejlettebb intelligencia eléréséről szóljon. Bár a halhatatlanság vagy az extrém hosszú, akár ezer évig tartó élet témaköre igencsak megosztó, de tény, hogy az igazán hosszú élet csak abban az esetben lehet előnyös, amennyiben testi és mentális egészség kíséri, így az úgynevezett longevity, azaz a hosszú élettel foglalkozó kutatások előtérbe helyezik az öregedéssel járó problémák gyökereinek felkutatását és igyekeznek a sejtek szintjén megérteni, miért válik a test "hibássá" és törékennyé az idő múlásával.

Kurzweil elmélete szerint, mivel az idő előrehaladtával a sejtek anyagcseréje megváltozik, több káros anyag gyülemlik fel és a sejtek már nem képesek olyan hatékonysággal kijavítani a hibákat, mint fiatal korban, ezért a megoldást a sejtszintű beavatkozás jelenti, vagyis az egyes sejtek karbantartása, ami segíti azokat az egyébként természetes folyamatokat, amelyeket a test természetes módon már nehezen tud elvégezni idősebb korban. Ennek záloga pedig a nanotechnológia. A nanobotok, vagyis nanoméretű, egészen apró, félig-meddig önállóan működő és navigáló szerkezetek képesek lehetnek a testben a megfelelő helyre eljutva ellenőrizni a sejtek állapotát, detektálni a hibákat és elvégezni a szükséges javításokat, bár az nem egyértelmű, hogy vajon az akár 30 billió sejt ellátásához és az egészség sikeres fenntartásához mennyi nanorobotot kellene alkalmazni.

A nanobotok Kurzweil szerint érzékelőkkel, miniatűr számítógépekkel és saját energiaforrással lesznek ellátva és tartós anyagból, például nanogyémántokból készülnek, hogy sokáig tudjanak üzemelni a testben, mivel a gyémánt kémiailag igen ellenálló, emellett biokompatibilis anyag.

A valóságban egyelőre az ilyen fejlett, sci-fibe illő nanobotok még nem készültek el,

viszont számos verziójuk létezik, amelyek egyszerűbb formában ugyan, de az első lépéseket jelentik a jövőkutató által jósolt világ felé.

A miniatűr, orvosi célokra szánt robotok újabb típusait a svéd Karolinska Intézet kutatói hozták létre, hogy ezekkel a speciális eszközökkel segítsék elő a rákos megbetegedések gyógyítását. A nanorobotok rejtett fegyvere egy hat darab peptidből álló struktúra, amiben az aminosavakból készült polimerek hatszögű rendszerbe rendeződnek. Ez a struktúra csak meghatározott pH-érték esetén aktiválódik, olyan pH-értéken, ami a rákos szövetek közelében érzékelhető. 6.5 pH-szintnél a peptidek sejtölő hatást fejtenek ki, ami a rákos szövetekben programozott sejthalált okoz. Mivel a "gyilkos fegyver" a nanobot belsejében található és normál pH-érték esetén inaktív marad, ezért az egészséges szövetekre nem veszélyes.

A hatóanyagot hordozó, peptideket körülvevő szerkezet biokompatibilis anyagból, DNS-ből épül fel - egyfajta DNS-origami, amit sajátos formába hajtogatva megfelelő szállítóeszközt biztosít ahhoz, hogy a hatóanyag a testben a kellő helyre jusson. A nanobotot egereken tesztelték és az eredmények alapján sikerült 70%-os csökkenést elérni a rákos daganat méretében. A nanobot struktúra és a hatszögű forma használata fontos a működőképesség szempontjából, mivel egyszerűen gyógyszer formájában beadva az egészséges sejteket is válogatás nélkül elpusztítaná az anyag a kutatást vezető Björn Högberg elmondása szerint.

A nanobot ígértes eszköznek tűnik a daganatos betegségek kezelésében, de hosszú még az út az embereken való biztonságos alkalmazásig, egyelőre a kutatók a célzottabb működést igyekeznek kifejleszteni, hogy az egyes rákfajtákhoz külön-külön nanobotokat lehessen használni. Raymond Kurzweil szerint az ehhez hasonló eszközök a későbbiekben nem csak betegségek gyógyítására és megelőzésére lesznek alkalmasak, hanem akár arra is, hogy az egyes szerveket teljes egészében helyettesítsék, a végső cél pedig az, hogy az emberi test korlátoltságát megszüntessék és ma még nem létező képességek birtokába juthassunk a technológia révén.

(Fotó: Boxuan Shen/Karolinska Intézet, Victor Habbick Visions/Science Photon Library)

Mai fejjel szinte elképzelhetetlen átalakulást jósol a következő évtizedre az egyik legismertebb jövőkutató Raymond Kurzweil évtizedek óta foglalkozik a szingularitás és a transzhumanizmus témakörével, a Google műszaki igazgatójaként pedig közvetlen rálátása van a napjainkat jellemző technológiai átalakulásra. A világszerte elismert kutató legújabb, The Singularity is Nearer című könyvében egészen hihetetlennek hangzó állításokat fogalmaz meg a jövőre nézve.