Mai fejjel szinte elképzelhetetlen átalakulást jósol a következő évtizedre az egyik legismertebb jövőkutató

2024 / 07 / 08 / Bobák Áron
Mai fejjel szinte elképzelhetetlen átalakulást jósol a következő évtizedre az egyik legismertebb jövőkutató
Raymond Kurzweil évtizedek óta foglalkozik a szingularitás és a transzhumanizmus témakörével, a Google műszaki igazgatójaként pedig közvetlen rálátása van a napjainkat jellemző technológiai átalakulásra. A világszerte elismert kutató legújabb, The Singularity is Nearer című könyvében egészen hihetetlennek hangzó állításokat fogalmaz meg a jövőre nézve.

Kurzweil 2005-ben adta ki a The Singularity is Near (magyar fordításban A szingularitás küszöbén) című könyvét, amelyben azt prognosztizálta, hogy az emberiség 2045-re érheti el a szingularitást. Bár a kifejezést az elmúlt évtizedekben több különböző jelenségre is használták, ahogy azt Kurzweil a közelmúltban a The Guardiannak kifejtette, ő azt érti alatta, amikor az emberi agy összekapcsolódik a felhővel (azaz tulajdonképpen a mesterséges intelligenciával), lehetővé téve, hogy a biológiai határainkat túllépve fejlődjünk tovább.

Ahogy arról a The Daily Mail beszámolt, a nagysikerű könyvnek június 25-én jelent meg a folytatása, amelyben a kutató - ha lehet - még meredekebb állításokat fogalmaz meg a közeli és távolabbi jövőre nézve. Kurzweil továbbra is kitart a két évtizeddel ezelőtt tett állítása mellett, miszerint az emberiség 2045-re érheti el a szingularitást, ugyanakkor az új könyvében kifejti, hogy a mesterséges intelligencia és a Neuralinkhez hasonló agy-számítógép interfészek területén tapasztalható robbanásszerű fejlődésnek köszönhetően már a 2030-as évekre milliószor intelligensebbek lehetünk, mint ma. "A 2030-as években az egyik legfontosabb képességünk az lesz, hogy neokortikális agykérgeink felsőbb tartományait összekapcsoljuk a felhővel, ami közvetlenül kiterjeszti gondolkodásunkat. Ily módon ahelyett, hogy a mesterséges intelligencia versenytárs lenne, saját magunk kiterjesztésévé válik" - írja erről a jelenségről, amit ő "az intelligencia ötödik korszakának" nevez.

A tapasztalatairól mesélt az ember, akinek elsőként ültetett chipet a fejébe a Neuralink Elon Musk vállalata januárban ültette be az első, agy-számítógép kommunikációt lehetővé tevő implantátumot egy lebénult ember fejébe, aki azóta nem csak Twitter-bejegyzést tud segítség nélkül írni, de a Civilization nevű stratégiai játékkal is hajnalba nyúlóan játszik.

Az évtized vége más, ma még szinte elképzelhetetlennek tűnő változásokat is tartogat Kurzweil szerint, például hogy a mesterséges intelligencia segítségével képessé válunk szinte tökéletesen szimulálni az elhunyt embereket, később pedig akár a valódi személy DNS-éből növesztett biológiai testbe is be tudjuk majd helyezni őket. A kutató szerint ennek az egyik kulcsa, hogy a digitális tevékenységünkkel már ma is rengeteg adatot termelünk arról, hogy hogyan gondolkozunk és érzünk, az ilyen jellegű adatok rögzítésének, tárolásának és rendszerezésének technikája pedig a jövőben rengeteget fog fejlődni. Kurzweil egyébként ebben a témában közelebbről is érintett, hiszen csaknem egy évtizede dolgozik azon, hogy a fiatal korában elhunyt édesapját annak levelei, esszéi és zeneművei alapján “reprodukálja” a mesterséges intelligencia segítségével.

A kutató szerint a mesterségesen növesztett testeknek nem csak ebből a szempontból vesszük majd hasznát, ugyanis a jövőben egyre többen fognak úgy dönteni, hogy a biológiai testük helyett egy fejlettebb, "kibernetikusan kiterjesztett" testben szeretnék élni az életüket, 2040 környékére pedig véleménye szerint az is lehetővé válhat, hogy biológiai másolatot készítsünk saját magunkról.

Kurzweil szerint a mesterséges intelligencia az emberi életet is jelentősen meg fogja hosszabbítani, többek között annak köszönhetően, hogy évek helyett akár órák alatt fogunk tudni elvégezni klinikai teszteket, ami rendkívüli módon felgyorsíthatja a gyógyszerek és az életmeghosszabbító eljárások fejlesztését. A kutató az életminőség változásával kapcsolatban is igencsak optimista, szerinte a 3D-nyomtatás és a robotok építőiparban való elterjedése, a napenergia árának drasztikus csökkenése és egyéb, a technológiai fejlődés által hajtott folyamatok az életszínvonal drasztikus emelkedését hozhatják magukkal a következő évtizedben, így szerinte "a 2030-as években relatíve olcsó lesz olyan életet élni, amit ma még luxusnak tekintünk."

(Borítókép: Travis P Ball/Getty Images for SXSW)

Az agyunkba juttatott nanorobotokkal egyszer talán a teljes tudatunkat lementhetjük és átélhetjük mások érzéseit De előtte még gyógyíthatóvá tehetünk velük olyan súlyos betegségeket, mint az Alzheimer- és a Parkinson-kór vagy akár a poszttraumás stressz szindróma - mondja Nuno Martins, az UC Berkeley kutatója, akivel a Brain Bar konferencián beszélgettünk az agy-számítógép interfészek jövőjéről.


Elkészíthetővé vált a hipotetikus 120-as elem – a legnehezebb eddig mind közül
Elkészíthetővé vált a hipotetikus 120-as elem – a legnehezebb eddig mind közül
A 120-as rendszámú unbinilium egy feltételezett elem a periódusos rendszerben – most egy új módszerrel elkészíthetővé vált. A kísérletek jövőre indulnak, és siker esetén ez lesz a legnehezebb ember alkotta elem, ami nem kevés tudományos következtetés levonásához is elvezethet.
Története legnagyobb felvásárlására készült a Google anyavállalata, de 23 milliárd dollár sem volt elég, hogy célt érjenek
Története legnagyobb felvásárlására készült a Google anyavállalata, de 23 milliárd dollár sem volt elég, hogy célt érjenek
Az Alphabet Magyarország éves költségvetésének csaknem az ötödét ajánlotta a Wizért, de annak tulajdonosai visszautasították az ajánlatot.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.