De mit tesz az élősködő az emberekkel?

Markus Fitza, a Frankfurti Pénzügyi és Menedzsment Iskola stratégiai és vállalkozásmenedzsment professzora szerint az emberi agy alapjai meglehetősen hasonlóak az egerekéhez, a rágcsálókhoz hasonlóan ugyanis mi magunk is kockázatvállalóbbá válunk a Toxoplasma gondii hatására. Legalábbis ezt szemlélteti egy - nem reprezentatív, egymástól független - török és cseh tanulmány, melynek során előbbiben háromszázhetven, míg utóbbiban közel hatszáz főt vizsgáltak. A kutatók a tesztek végén megállapították, hogy

akinek pozitív lett a toxoplazmózis tesztje, nagyobb eséllyel szenvedhet autóbalesetet,

bár a pontos miértekre egyelőre nincs magyarázat, ahogy arra sem, miért és hogyan befolyásolhatja a lappangó fertőzés az emberek személyiségét, például miért félnek kevésbé a kockázatvállalástól. A kutatók egy lehetséges magyarázatként azt írták, hogy a parazita olyan cisztákat termel az agyban, amelyek növelik a dopamin termelését, ami elégedettségérzetet és boldogságot vált ki. Egy jóval korábbi kutatás szerint a fertőzés kis mértékben hasonlít a kergemarha-kórhoz, mivel az agyba jutott élősködő az agy szerkezetét változtatja meg, miközben befészkeli magát. Ott megbújva pedig kivárja, hogy egy ragadozó - adott esetben macska - elkapja zsákmányát, és lehetőleg el is fogyassza a. A parazita az új gazdatestbe kerülve pedig ismét újra elszaporodik.

Vállalkozók 'előnyben'?

Fitza kísérlete azt mutatja, hogy a vállalkozók nagyobb valószínűséggel fertőződnek meg toxoplazmózissal, mint mások, és hogy a fertőzöttek átlagosan hatezer dollárral többet keresnek évente az egészséges üzletemberekhez képest. Egy tanulmányban Fitza és kollégái közel ezerötszáz biológia és üzleti tanulmányokat folytató hallgatót teszteltek az egyik nagy amerikai egyetemen. Eredmények alapján

az üzleti szakos hallgatók 1,4-szer nagyobb valószínűséggel produkáltak pozitív tesztet a parazitára a biológia szakosokhoz képest,

illetve az üzleti szakokon belül a vállalkozói tevékenységre szakosodottakat 1,7-szer nagyobb valószínűséggel teszteltek pozitívra a kevésbé kockázatos üzleti tantárgyak hallgatóival szemben. Fitza emellett százkilencvenhét szakembert is vizsgált, akik részt vettek különböző vállalkozói workshopokon és rendezvényeken. A szakember megállapította, hogy közülük százhuszonnégyen fertőződtek meg, ebből tizenheten saját vállalkozást indítottak, míg a hetvenhárom egészséges személy közül csak négyen vettek részt ugyanazon eseményeken. Noha a kísérleti mintavétel kicsinek számít, az eredményeket későbbi, nagyobb vizsgálatok is alátámasztották. Az elmélet szerint a Toxoplasma gondii úgy manipulálja az agyat, hogy az emberek kevésbé félnek otthagyni munkahelyüket, és a saját útjukat járva céget alapítsanak. "Nem mondhatjuk biztosan, hogy ez történik, de a tanulmányunk alapján valószínű" - magyarázza Fitza. Ami a tudósokat illeti, azon túl, hogy az élősködő senkit sem tesz zombivá, eddig még nem született kollektív egyetértés azzal kapcsolatban, hogy pontosan mit is művel a parazita az agyban: rágcsálóknál elképzelhetően olyan molekulákat választ ki, amelyek valahogyan behálózzák az agyat; mások szerint ennek oka inkább a dopamin termelését zavaró agyi ciszták; míg egy másik ötlet az, hogy a Toxoplasma gondii gyulladást vált ki a rágcsálók agyában, ami megváltoztathatja az agy viselkedését és működését. Mint ahogy erről egy 2019-es, az mBio folyóiratban megjelent tanulmány is beszámol.

Nem kell azonnal kidobni a macskát

A toxoplazmózissal kapcsolatban számtalan téves információ kering a köztudatban: gyakori tanács például, hogy (főként) a kismamák, kisgyermekes szülők, az alommal együtt szabaduljanak meg házi kedvencüktől is, mert az terjeszti a toxoplazma parazitát. Állatorvosok és állatvédő szervezetek szerint azonban ez felelőtlenség, mivel

az élősködő nemcsak macskák által terjed, annak pedig csekély az esélye, hogy valaki (megfelelő higiéniai környezetben) elkapja az állattól.

A Toxoplasma gondii egysejtű, szájon át fertőző intracelluláris parazitája a világ egyik legelterjedtebb kórokozója az állatvilágban, kivételes képessége, hogy szinte bármelyik melegvérű állatról vagy emberről átvándorol egy másikra. Végleges gazdái a macskafélék, köztigazda viszont bárki, így az emberek is lehetnek. Az ok, amiért a világ kórházai nincsenek tele toxoplazmózisban szenvedő betegekkel az, hogy a fertőzés a legtöbb esetben tünetmentes, és ahogy fentebb írtuk, egészséges immunrendszerben alapjáraton nem okoz komoly problémát. Az általunk megkérdezett állatorvostól megtudtuk, hogy a kórokozó ivarosan szaporodik a macskákban, így alakul ki a parazita virulens formája, az oociszta, melyet a macska a bélsárral ürít. Ezt az oocisztát aztán felveszi a köztigazda – ez lehet bármely állat vagy ember –, akiben a parazita már csak ivartalanul képes csak szaporodni, és oociszták helyett szövetciszták alakulnak ki a szervekben. Ha a köztigazdát elfogyasztja a végleges gazda, tehát a macska, akkor újrafertőződik, de természetesen más is megeheti, akkor ő is köztigazda lesz, és így tovább.

A köztigazdák kölykei megfertőződhetnek vemhesség során, illetve szoptatással: amennyiben a parazita macskába kerül, akkor az köztigazdaként a kölykeit is megfertőzheti. Ahogy az új kutatás is leírja, az esetek döntő többségében a macska szervezetébe úgy kerül az élősködő, hogy megeszi a fertőzött köztigazdát, például egy egeret vagy patkányt. Ha egy állat vagy ember lenyeli az oocisztát, a vékonybélben tachyzoita képződik: azután előbb a bélfalba, majd a makrofágokba kerül, ahol gyorsan és ivartalanul szaporodik, hogy aztán elpusztítsa a sejteket. A makrofágokban a véráram segítségével a szervekbe férkőzik, ahol az immunrendszer hatására betokosodik, inaktív formát ölt, amit a szaknyelv bradyzoita stádiumnak hív. A macska elfogyasztja a cisztás köztigazdát, ezáltal megfertőződik. Ha pedig megeszi a tachyzoitát tartalmazó köztigazdát, az élősködő ismét ivaros szaporodásnak indul a macskában, újraaktiválódik és oocisztákat képez, ami széklettel távozik. A toxoplazma ahelyett, hogy lerakódna a bélben, elterjed a szervezetben, de ezt a macska immunrendszere legyőzi, a toxoplazma pedig visszahúzódik, betokosodik, inaktív állapotba kerül, majd cisztákat képez a testben, és azokban meghúzódik. Ilyenkor a macska nem ürít oocisztát. A fertőzés minden stádiumában, embernél és állatnál egyaránt tünetmentes, kivéve nagyon gyenge szervezetnél, amikor láz, levertség, influenzaszerű panaszok jelentkeznek. Illetve akkor okozhat gondot, ha a ciszta olyan helyen helyezkedik el, ahol zavarja a szerv működését, így például az agyban, míg a bélfalban szaporodó toxoplazma enyhe hasmenéssel járhat. Egyébiránt leggyakrabban mosatlan zöldséggel, gyümölccsel, ritka és nem elég alapos kézmosással lehet leggyakrabban toxoplazmózist kapni, vagyis az ember leggyakrabban mosatlan gyümölccsel, zöldséggel veszi fel az oocisztát. A macska is fertőződhet oociszta felvétellel, de ahhoz rengeteg oociszta kell. Plusz

a ragadozó csak akkor fertőz, ha éppen az oociszta ürítés stádiumában van, ami egyszer fordul elő életében, és körülbelül tíz-tizennégy napig tart.

Ahhoz, hogy fertőző (sporutált) oociszta keletkezzen, egy-öt napig szabadban kell lennie. Az alapvető higiéniai szabályok betartásával elkerülhető a fertőzés, vagyis ezért kell rendszeresen tisztítani és rendben tartani az alomtálcát, fertőtleníteni a lakásban, kezet mosni, alaposan megmosni a zöldségeket, gyümölcsöket, a húsételeket pedig megfelelően hőkezelni. A lényeg, hogy emiatt senkinek sem kell megválnia a cicájától, elég ha tájékozódik a vizsgálat jelentőségéről és módszereiről, valamint a megelőzés eszközeiről.

(Fotó: Pixabay)