Egyre több jel utal arra, hogy a tudományos világ egyik következő nagy dobása az agy-gép interfészek (BMI) forradalma lehet, hiszen gyakorlatilag hetente érkezik egy hír a technológia határait feszegető új kutatásról. Néhányról már mi is beszámoltunk a Rakétán, például arról az ausztrál tudósok által kifejlesztett eszközről, ami az emberek látását adhatja vissza, és persze Elon Musk Neuralinkjéről is, aki a mesterséges intelligencia és az emberi agy szimbiózisát tűzte ki célul.

Ahogy a Neuralink esetében is írtuk, az ilyen gépek elsődleges felhasználási területe az orvostudomány lehet, ugyanis a kutatók szerint az agy és a gépek összekapcsolása hatékony módja lenne a különböző idegi eredetű rendellenességek kezelésének. Viszont - ahogy arra a Psychology Today rávilágít - ezek a kutatások még igencsak gyerekcipőben járnak, a mai technológia legfeljebb csak arra képes, hogy az alanyok a gondolataik segítségével mozgassanak egy kurzort, vagy begépeljenek egy betűt.

Ebből a szempontból nem tűnik túlzottan elbizakodottnak a Helsinki Egyetem kutatóinak azon kijelentése, hogy a találmányuk nagy hatással lesz a kísérleti pszichológiára és az idegtudományokra, ugyanis a finn szakembereknek egy olyan BMI-t sikerült létrehozniuk, ami képes kiolvasni az emberek fejéből a vizuális képeket. A Nature Scientific Reports tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatók ehhez egy neuroadaptív agyi interfészt kombináltak egy generatív neurális hálózattal (a köznyelvben ezt szokás mesterséges intelligenciaként is emlegetni), az így létrehozott BMI pedig képes volt az emberek agyi aktivitása alapján megtippelni, hogy azok mire gondolnak.

A kísérletben 31 résztvevőt kértek meg, hogy nézegessenek különböző emberekről készült képeket, és fókuszáljanak azokra a képekre, amik megfelelnek az előzetesen megadott kritériumoknak. Nem kell bonyolult dolgokra gondolni, a kritériumok között olyan dolgok szerepeltek, mint hogy az illető kopasz, fiatal vagy mosolyog. Mindeközben a résztvevők agyhullámait egy EEG-berendezéssel rögíztették, majd a kapott minták alapján gépi tanulás segítségével megtanították a neurális hálózatnak, hogy melyik képhez milyen mintázatok tartoznak. A BMI-gép ezután már pusztán a résztvevők gondolatai alapján is képes volt megmondani, hogy éppen milyen karakterisztikájú embert látnak (például mosolygót vagy kopaszt), ez alapján pedig teljesen új képeket létrehozni.

Bár a technológia kezdetlegessége miatt ezek a képek nyilván közel sem voltak pontosak, az egyetem kutatói szerint a kísérlet erős bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a neuroadaptív modellezés hatékonyan tud létrehozni olyan új információkat, amelyek korábban nem léteztek, és megfelelnek az emberek által észlelt kategóriáknak.

(Borítókép: Getty Images)