Az ausztrál kutatók egészen más úton indultak el, mint Roska Botond, hiszen amíg a magyar sejtbiológus a génterápia eszközével gyógyítja a szemidegsejt sérüléseit, a Monash Egyetemen egy olyan agy-gép interfészt fejlesztettek, ami az ember fejébe helyezve teljes egészében kiváltja az emberi szemet.
A készülék egy kamerából, egy processzorból és az agyba ültetett lapkákból áll, és a következőképpen működik: a processzor a kifejezetten erre fejlesztett szoftver segítségével feldolgozza a kamera által rögzített képet, majd vezeték nélkül továbbítja azt a lapkáknak. Ezek a vizuális információt elektromos impulzusokká alakítják, és a hajszálnál is vékonyabb mikroelektródákon keresztül továbbítják az idegsejteknek.
Ha a készülék működésének leírása valamennyire ismerős, az nem a véletlen műve, hiszen Elon Musk nemrég mutatta be annak az eszköznek a működő prototípusát, ami hasonló elven működik. A Neuralink Musk állítása szerint szintén képes lesz arra, hogy a különböző idegi eredetű betegségeket kezeljék vele, hosszú távon pedig kimondott célja, hogy szimbiózist teremtsen az emberi agy és a mesterséges intelligencia között.
A Monash Egyetem kutatói ennél specifikusabb területre koncentrálnak, és előrébb is járnak a kutatásaikban, de azt ők is megjegyezték, hogy ha a találmányuk működik, akkor nem csak a látás visszaállításában, de más idegi eredetű betegségek kezelésében is hasznos lehet. A hírről beszámoló TechCrunch hozzáteszi, hogy ehhez még számos akadályt kell áthidalniuk, hiszen a hosszadalmas klinikai vizsgálatok mellett a kutatóknak komoly befektetői tőkére is szükségük lenne hozzá, hogy a találmányukkal piacra lépjenek. Az eddigi tesztek mindenesetre elég ígéretesen alakultak, hiszen a birkákba beültetett tíz darab "műszem" eddig összesen mintegy 2700 órán keresztül üzemelt anélkül, hogy bármilyen negatív hatást megfigyeltek volna.
Ennél is sokkal ígéretesebb azonban a cikk elején már említett Roska Botond által vezetett kutatás, aki csapatával egy olyan génterápiás oltást fejlesztett ki, amely képes megállítani a látásromlást, adott esetben pedig visszaállítani az emberek látását. A Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet Igazgatója a Semmelweis Egyetemnek ennek kapcsán úgy nyilatkozott, hogy egy olyan látásérzékelőt fejlesztettek ki, amely a sérült szemideghártya, a retina megfelelő sejtjeinek működésébe való beavatkozással képes eljuttatni a vizuális információt a betegek központi idegrendszerébe. Az eljárás klinikai tesztjei tavaly kezdődtek meg Londonban, Párizsban és az Egyesült Államokban 15 látássérült ember részvételével, az első eredményeket pedig még az idén nyilvánosságra hozzák.