A Nature Immunology folyóiratban közzétett eredményeket egyelőre nem tesztelték betegek körében, de a kutatók szerint "óriási potenciállal rendelkeznek." A szakértők szerint bár a munka még csak korai szakaszában van, nagyon izgalmas volt.

Mit találtak?

Immunrendszerünk a test természetes védelme a fertőzések ellen, de megtámadja a rákos sejteket is. A tudósok „nem szokványos” és korábban fel nem fedezett módszereket kerestek, melyekkel az immunrendszer természetes módon támadja a daganatokat. Amire a CRISPR – Cas9 szűréssel rábukkantak, az egy T-sejt-receptor (limfocita) volt az emberi vérben. Ez egy olyan immunsejt, amely folyamatosan letapogathatja testünket, hogy felmérje, létezik-e bármilyen veszély, melyet meg kellene szüntetni. A felfedezés abban áll, hogy a sejt, amire rábukkantak, a ráksejtek széles skáláját támadhatja meg.

"Itt esély van minden beteg kezelésére" - mondta Andrew Sewell kutató.

"Korábban senki sem hitte, hogy ez lehetséges. Felveti a mindenki számára személyre szabott rákkezelés lehetőségét, egy olyan T-sejt-típus felhasználásával, amely képes sokféle rák elpusztítására a teljes népesség körében" - tette hozzá.

Hogyan működik?

A T-sejtek felületén "receptorok" vannak, amelyek lehetővé teszik számukra a kémiai típusú "látást.” A Cardiff csapata felfedezett egy T-sejtet, mely receptoraival a rákos sejtek széles skáláját képes megtalálni, és elpusztíthatja azokat, ideértve a tüdő-, bőr-, vér-, vastagbél-, emlő-, csont-, prosztata-, petefészek-, vese- és méhnyakrák sejteket. Lényeges, hogy a normál szöveteket mindeközben érintetlenül hagyják.

Azt még vizsgálják, hogy ez pontosan miként működik. Ez a különleges T-sejt-receptor kölcsönhatásba lép egy MR1 nevű molekulával, amely az emberi test minden sejtjének felületén megtalálható. Úgy gondolják, hogy az MR1 jelzi a rákos sejtekben zajló eltorzult anyagcserét az immunrendszer felé. "Elsőként írtunk le egy T-sejtet, amely megtalálja az MR1-et a rákos sejtekben, ez eddig még nem sikerült senkinek" - mondta Garry Dolton kutató munkatárs.

Miért jelentős?

A T-sejtes rákkezelések már léteznek, és épp az immunterápiás rákbetegség-kezelés fejlődése volt a terület egyik legizgalmasabb előrelépése. A leghíresebb példa a CAR-T, egy élő gyógyszer, amelyet a beteg saját T-sejtjeinek génszerkesztésével készítenek, hogy felkutassa és megsemmisítése a rákos sejteket.

A CAR-T drámai eredményeket hozhat, amely egyes betegek állapotát a halálos-beteg állapotból teljes remisszióba változtathatja. Ugyanakkor a megközelítés nagyon specifikus és csak korlátozott számú ráktípus esetén működik, amikor a T-sejtek célpontjai egyértelműen meghatározhatóak, és a T-sejtek is felkészíthetőek a megtalálásukra.

A gyógyszer ráadásul csak küzdelmesen alkalmazható a "szilárd rákok" esetében, azokhoz, melyek daganatokat formálnak, nem pedig vérdaganatok, mint például a leukémia. A kutatók szerint az ő új T-sejt-receptoruk "univerzális" rákkezeléshez vezethet.

Hogyan működne a gyakorlatban?

Az ötlet az, hogy vérmintát vesznek egy rákos betegtől. A T-sejtjeiket kivonják, majd genetikailag módosítják, így átprogramozva őket, hogy a receptoraik azonosítsák a rákos sejteket. A T-sejteket a CRISPR (Clustered Regularly Interspaced Short Palindromic Repeats) módszerével célozták be az MR1 fehérjére. A korszerűsített T-sejteket hatalmas mennyiségben állíthatják elő a laboratóriumban, majd visszahelyezik őket a betegbe. Gyakorlatilag a folyamat ugyanaz, amelyet a CAR-T terápiáknál is használnak. A kutatást egyelőre azonban csak állatokon és a laboratóriumi sejteken tesztelték, és további biztonsági ellenőrzésekre lenne szükség az emberek részvételével zajló kísérletek megkezdése előtt.

Mit mondanak a szakértők?

Lucia Mori és Gennaro De Libero, a svájci Bázeli Egyetem tudósai szerint a kutatás nagy potenciállal rendelkezik, de még túl korai szakaszban van ahhoz, hogy azt állíthassuk, hogy minden rák esetén alkalmazható.

"Nagyon izgatottak vagyunk ezen új T-sejtpopuláció immunológiai funkciói és TCR-jeik (T-sejt-receptor) potenciális tumorsejtterápiás felhasználása miatt " - mondták. Daniel Davis, a manchesteri egyetem immunológiai professzora elmondta:

"Jelenleg ez alapkutatás, és nem áll még közel a betegek számára elérhető gyógyszerekhez. Nem kétséges, hogy ez egy nagyon izgalmas felfedezés, mind az immunrendszerrel kapcsolatos alapismereteink fejlesztése, mind a jövőbeni új gyógyszerek lehetőségei szempontjából."

Robin Cook már megírta a Lázban

Az eredményről eszünkbe juthat Dr. Robin Cook amerikai orvos és író, aki főképp közegészségügyi és orvoskrimi témájú regényeket ír. Láz címmel, 38 éve megjelent könyvében hasonló témát boncolgat, és a T-limfocitákban találja meg a leukémia (vérrák) ellenszerrét. A történet szerint Charles Martel, rákkutató orvos egy nap rádöbben, hogy tizenkét éves lánya leukémiában szenved, ugyanabban a betegségben, amely nem sokkal korábban felesége is elhunyt. A kutatóorvos elhatározza, megmenti kislánya életét.

A következő bekezdés spoilert is tartalmaz, aki tehát elolvasná a könyvet, az a cikket inkább most fejezze be!

Martel ötlete a hybridoma melyben egy érzékennyé tett limfocitát egyesít egy rákos sejttel, s ilyen módon egyfajta celluláris ellenanyag-gyárat hoz létre. Végül a leukémiás sejtek felszíni antigénjére szenzitizált T-limfociták, át tudják törni a leukémiás sejtek hártyáját és elpusztítják azokat. (A kislány meggyógyul.)

Más megközelítéssel, más úton, de majdnem ugyanazzal az eszközzel és majdnem ugyanazzal a végeredménnyel zajló történet, közel 40 évvel ezelőttről. Robin Cook, le a kalappal!

(Forrás: BBC Képek: Unsplash, phil.cdc.gov)