Mire használják a cégek és emberek Magyarországon a mesterséges intelligenciát?

2023 / 09 / 19 / Bobák Zsófia
Mire használják a cégek és emberek Magyarországon a mesterséges intelligenciát?
Két nagy innovátor által alapított cég közös konferenciáján mutatták be annak a felmérésnek az eredményeit, amely többek között azt is felfedte, milyen pozitívan gondolkodnak a magyarok az innovációk jelentőségéről.

Robert Bosch 1886-ban, Stuttgartban alapította meg a Bosch céget (Robert Bosch GmbH) és a nehéz kezdetek után 1901-ben, szintén Stuttgartban nyitotta meg első üzemét, amelyben sokezer, magneto nevű mágneses gyújtásberendezést gyártottak le. Ez az innováció hozta meg a sikert a később világhírűvé vált cég számára, amelyet az autóipar akkori villámsebességű fejlődése és az amerikai terjeszkedés is nagyban segített. 1901 volt az az év, amelyben egy másik nagy innovátor is elindította első üzletét: Budapesten ekkor nyílt meg Richter Gedeon első gyógyszertára, a Sas Patika, ami az első lépcsőfoka volt azoknak a fejlesztéseknek, amelyből a kőbányai központú nemzetközi hírű gyógyszergyár született.

A két cégalapító vállalatai azóta is az élen járnak a működési területükkel kapcsolatos iparágakban és most először közösen rendezték meg a remények szerint hagyományt teremtő Bosch×Richter Innovátorok Napját (Egy asztalnál a mesterséges intelligenciával), ahol a két vállalat vezetői és számos vendég előadása mellett bemutatták a magyar lakosok körében végzett reprezentatív felmérés eredményeit is az innováció témájával kapcsolatban. Noha az innováció definícióját nehéz egészen pontosan meghatározni, annyi területet lefed és annyiféle meghatározása létezhet, de alapvetően a megszokottól eltérő újdonságot jelenti, ami valamilyen szempontból a fejlődéshez, például technológiai fejlődéshez járul hozzá.

A közvéleménykutatás szerint a magyarok túlnyomó többsége (63%-a) pozitívan gondolkodik az innovációról és mindössze 2% vonja kétségbe az innováció hasznosságát. A legtöbben (46%) a környezetszennyezés mérséklését, (42%) a mindennapi élet kényelmesebbé tételét és (42%) a hatékonyabb energiafelhasználást tartják az innovációk fő céljának. A mesterséges intelligencia jelenlegi legfontosabb alkalmazási köreit a válaszadók szerint az internetes keresőmotorok (48%), az önvezető járművek (48%), a navigációs eszközök (42%) és a gyárak működésének optimalizálása (39%) képviseli. A mesterséges intelligencia rendszereket az emberek a hétköznapok során leginkább (73%) általános információkeresésre használják, de sokan (66%) a munkájukat megkönnyítő segítőeszközt látják benne vagy éppen a betegségek diagnosztizálását (66%) bíznák rá.

A mesterséges intelligencia jövőjére nézve a felmérés résztvevői bizakodóak voltak az MI rendszerek egészségügyi területen való hasznosságának eredményeiben, remélik, hogy a mesterséges intelligencia hozzájárul majd a ma még gyógyíthatatlan betegségek terápiájának kifejlesztéséhez (46%), a diagnózisok pontosabbá tételéhez (42%) és a gyógyító munka általános megkönnyítéséhez (41%). De környezetvédelmi területen (37%), az emberi munka hatékonyságának javításában (34%) és a közlekedés biztonságosabbá tételében (31%) is fejlődést várnak a mesterséges intelligencia alkalmazásától.

"Miközben a magyarok általánosságban kifejezetten bíznak a technológiában és az innovációban, maga a mesterséges intelligencia felvet néhány kérdőjelet a válaszadókban"

- részletezte a Bosch és a Richter a közvéleménykutatás kapcsán - "A megkérdezettek több mint fele (54%) egyelőre bizonytalan a mesterséges intelligencia hasznosságában. Ugyanakkor azok, akik hasznosnak tartják a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket (27%), túlsúlyban vannak a szkeptikusokhoz képest (19%)."

Vagyis a magyar lakosság alapvetően talán inkább pozitív irányt lát az MI-fejlesztésekben, mint ahogy más jellegű innovációkban is, amelyek ha néha rejtetten is, de behálózzák az életünket és sokszor anélkül is használjuk őket, hogy tudnánk róla vagy figyelnénk rájuk. A névadó innovátorokhoz illően a Bosch és a Richter cégek is az alapítójuk nyomdokain járnak és a kutatás-fejlesztésre hatalmas összegeket ruháznak be, ami meg is térül a termékekben. A Richter Közép-Európa legnagyobb gyógyszeripari K+F központjával rendelkezik és a mesterséges intelligencia alkalmazását egyre inkább előtérbe helyezi a kutatások során. 2020-ban egy, a kísérleti állatok mindennapi életének megzavarása nélkül alkalmazható ketrecet és a hozzá tartozó rendszert, az IntelliCage-et használták a kognitív és viselkedési tesztekhez, valamint gépi tanulási alkalmazásokkal tették hatékonyabbá a modellezési fázist.

Ez csak egy példája a számtalan felhasználási módnak, amivel az MI gyorsíthatja a gyógyszerészeti/egészségügyi munkát, emellett az új hatóanyagok kutatása során is rendkívül nagy szerepe lehet a megfelelő vegyületeket kereső, automatizált rendszereknek. A Richter az éves bevételeinek körülbelül 10%-át fordítja kutatás-fejlesztésre, ami kimagasló szintnek számít a cégek között. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) által is jóváhagyott antipszichotikum, a Vraylar néven forgalmazott cariprazine kifejlesztése az egyik fontos eredmény a cég közelmúltbeli történetében, amit a skizofrénia és a bipoláris zavar akut mániás és kevert epizódjainak kezelésében és a bipoláris depresszió, valamint a major depresszió kiegészítő kezelésében is alkalmaznak. Ehhez hasonló hatékony készítmények felfedezése, illetve elkészítése a jövőben még gyakoribbá válhat a mesterséges intelligencia támogatásával.

Az egészségügy nem minden szektorában érdemes azonban az algoritmusokra bízni a feladatokat: a konferencián lefolytatott mini-felmérés eredményei szerint az emberek fenntartásokkal kezelik többek között a diagnózisokat teljes mértékben a mesterséges intelligencia segítségével felállító eszközöket, ami azt sugallja, hogy a humán faktort egyelőre nem lehet kihagyni a gyógyító szakmákból. Ahogy azt Dr. Greiner István, a Richter kutatási és fejlesztési igazgatója elmondta: az orvosok munkáját nem fogja elvenni a MI, mivel a szakemberek tudása nem csak kiegészítője, hanem alapvető része az egészségügyi rendszerek működésének.

A Bosch szintén aktívan alkalmazza az MI rendszereket a munkák során, csak az elmúlt öt évben ezer mesterséges intelligenciával kapcsolatos találmányra nyújtott be szabadalmi bejelentést. A Boschnál a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakértők jelenleg több mint 60 konkrét felhasználáson dolgoznak, például a generatív mesterséges intelligencia platform egy cégen belüli változatán, amely hozzáférést biztosít a munkatársak számára a legkülönbözőbb adatforrásokhoz. A vállalat eredetileg 2025-re tűzte ki célul, hogy minden terméküknek tartalmaznia kell valamilyen formában mesterséges intelligencia rendszert vagy annak használatával kell elkészülnie, de ezt a szintet akár már 2023 végére is elérhetik a cégnél dolgozó 300 MI szakértő segítségével. Az általuk fejlesztett algoritmusok ipari felhasználási környezethez készülnek, vagyis a chipgyártásban, az alkatrészek ellenőrzésében és a gyártás optimalizálásában kapnak szerepet.

A cég saját, mesterséges intelligenciára vonatkozó etikai kódexének alapvetése, hogy a mesterséges intelligencia rendszerek nem hozhatnak végső döntéseket egyedül, az embereknek kell a döntőbírónak lenni.

"Ha az MI egy fekete doboz, az emberek nem fognak bízni benne. Egy kapcsolatokon alapuló világban azonban a bizalom kulcsfontosságú. A Bosch olyan MI alapú termékeket fejleszt, amelyek megbízhatóak."

- foglalta össze a cég a kódex lényegét.

"Az éghajlatváltozás, a korlátozott erőforrások, a változó mobilitási szokások mind olyan összetett problémák, amelyek átfogó innovatív válaszokat igényelnek. Az emberek elvárásaival összhangban mi a Boschnál nap mint nap azon dolgozunk, hogy innovatív technológiáinkkal, köztük a mesterséges intelligenciával jobbá, fenntarthatóbbá és biztonságosabbá tegyük a világot." - mondta el Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban a konferencia kapcsán. Ahogy azt Szászi kifejtette az Innovátorok Napján, az autóipar hajnalán az olyan, egyszerűnek tűnő fejlesztések, mint az ablaktörlő és az irányjelző is hatalmas minőségi ugrásra adtak lehetőséget, aminek nyomán sokkal biztonságosabbá vált a közlekedés. A ma újításai ehhez hasonlóan emelhetik a termékek és szolgáltatások színvonalát, a legjobb eredményeket pedig partneri kooperáció során lehet elérni.

Az együttműködés egyik magyarországi példája a Mesterséges Intelligencia Koalíció, ami 437 tagszervezettel fogja össze a kutatókat, egyetemeket és cégeket. A konferencián felszólaló Jakab Roland, a Koalíció elnöke az Innovátorok Napján jelentette be, hogy a szervezet jövőre, Magyarország EU Tanács-elnökségének fél éve alatt fogja megrendezni azt a hatalmas expót, aminek témája a mesterséges intelligencia lesz. A Bosch és a Richter pedig a mostani eseményt egy egyre bővülő sorozat első fejezetének szánja, ami szintén a szakemberek közötti együttműködést segíti elő a jövőben is.

(Fotó: Bosch, Vertigo3d/Getty Images)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Miért nem találkozunk idegenekkel? – A válasz az AI lehet egy félelmetes elmélet szerint
Miért nem találkozunk idegenekkel? – A válasz az AI lehet egy félelmetes elmélet szerint
Egy új elmélet szerint a Nagy Szűrő egy versenyfutás az mesterséges szuperintelligencia és a bolygóközi utazás és letelepedés között – és ebben a versenyben nem állunk épp túl jól.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.