Egykor gyűrűje is lehetett a Marsnak, sőt valószínűleg lesz neki megint

2020 / 06 / 03 / Felkai Ádám
Egykor gyűrűje is lehetett a Marsnak, sőt valószínűleg lesz neki megint
A Mars körül két hold kering: az egyik a Phobos, a másik a Deimos. A tudósok sokáig úgy gondolták, hogy a két égitest aszteroida lehetett, amelyek a vörös bolygó gravitációs mezejének a fogságába estek. Egy új tanulmány szerint viszont a Deimos esetén ez nem volt lehetséges.

A Deimos enyhén, két fokkal a Mars egyenlítője felé dől – ez olyan csekély mértékű eltérés a normálishoz képest, hogy a csillagászok többsége tovább is lépett a problémán. Ugyanakkor a mostani tanulmány szerzői szerint ez aprócska különbség olyan fontos nyom, mint ami a detektívregényekben a gyilkos leleplezéséhez vezet.

A detektívregény analógia már csak azért is helyénvaló, mert úgy tűnik, a Mars nem egy gyilkosságot elkövetett már a múltban, sőt újabb mészárlásokat tervez. A Mars titkának megértéséhez azonban a másik holdat, a Phobost is vizsgálni kellett. A Phobos borzasztó lassan, de annál biztosabban zuhan spirál alakban a Mars felé. Idővel olyan közel kerül majd a bolygóhoz, hogy annak a sokkal nagyobb gravitációs ereje darabokra tépi majd az aprócska holdat.

A szétesett Phobosból pedig egy gyűrű alakul majd ki a vörös planéta körül.

Ugyanakkor a Phobosra váró sors nem egyedi. A szétesett Phobosból keletkezett gyűrű ugyanis egy újabb holddá fog összeállni. Mindez ráadásul nem pusztán a jövő, hanem már a múltban is megtörtént. Méghozzá többször is. És ez a ciklus: a holdak pusztulása és újjászületése magyarázza a Deimos pályájának az eltéréseit is, amire ezek az események kihatással lehettek.

A feltételezések szerint kezdetben létezett egy "őshold", amely a Phobosnál hússzor nagyobb lehetett. A Phobos ennél a feltételezett ősholdnál két generációval fiatalabb. Az őshold eddig kétszer pusztult el, és kétszer született újra: a második alkalommal lett tehát belőle az a hold, amit ma Phobosként ismerünk.


A Deimos

Mindezt nem csak a pályaadatok, de a Phobos életkora is alátámasztja.

A Deimos néhány milliárd éves, a Phobos ehhez képest egy kétszázmillió éves csitri – vagyis akkor jött létre, amikor a Földön még a dinoszauruszok uralkodtak.

Persze ennek az elméletnek a végső bizonyítéka az lehetne, ha valaki leszállna a két hold valamelyikén, és ott geológiai mintákat venne. Szerencsére, ha minden jól megy, ez sem várat magára sokáig: a japán űrhivatal, a JAXA 2024-ben tervezi a Martian Moons Exploration (MMX) missziót a Phobosra küldeni. Ekkor az MMX mintákat hoz majd vissza a Földre.

(Kép: Flickr/Kevin Gill, NASA)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Pazar látvány, ahogy a Starship visszatér a Föld atmoszférájába
Pazar látvány, ahogy a Starship visszatér a Föld atmoszférájába
A SpaceX néhány napja harmadik alkalommal is útjára bocsátotta a világ legnagyobb rakétáját, és bár az első két próbálkozáshoz hasonlóan ezúttal sem ment minden a terveknek megfelelően, Elon Musk vállalata alapvetően sikerként könyvelheti el a múlt csütörtöki tesztet.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.