A tanulmány szerzői arra viszont már nem tudtak válaszolni, hogy ennek mi lehet az egészségügyi vonzata, mivel eddig nem sokan vizsgálták, hogy a mell korai kialakulása milyen hatással van hosszútávon a nők életére.

Hozzátették, hogy ugyanakkor a korai életkorban megjelenő első menstruáció – a női pubertás utolsó klinikai jele – kapcsolatba hozható magasabb fokú elhízásra való hajlammal, kettes típusú cukorbetegséggel, szívbetegséggel és allergiák megjelenésével.

A mostani tehát harminc korábbi tanulmány adataira támaszkodik, és arra a megállapításra jut, hogy a mell kialakulása a világ különböző tájain a következő életkorokban történik: 10-11 éves kor közt Európában, 10 évesen a Közel-Keleten, 9-11 év között Ázsiában, 9-10 év között az Egyesült Államokban, végül 10-13 éves kor közt Afrikában.

A gyorsulás okát a kutatók nem ismerik biztosan, de akad pár ötletük a miértre. Magyarázat lehet (legalábbis részben) a magasabb testtömeg index (BMI), amely hozzájárul a korábban megjelenő menstruációhoz és tejmirigy fejlődéshez. A zsírszövet ugyanis a hormonrendszer fontos része, amelynek mind a hormonok termelésében, mind azok lebontásában szerepe van. Logikusnak tűnik tehát, ha egy adott korban a zsírszövet mennyisége későbbi életkorra lenne amúgy jellemző, az beindíthatja a pubertást.

Ám önmagában a fenti tényező nem magyarázza ezt a drasztikus változást.

Egyéb faktor lehet a hormonokat termelő belsőelválasztású mirigyek működését megzavaró vegyületek. Bizonyos kemikáliák (például a DDT és a DDE) ugyanis kiválthatják a korai pubertást.

Az eredményeket február 10-én tették közzé a JAMA Pediatrics című lapban, ám a kutatásban nem résztvevő orvosok éltek néhány kritikai észrevétellel. Ezek közé tartozik, hogy bár a tanulmány érdekes eredményre jutott, hasznosabb lett volna azt egyéb faktorokkal kombinálni, mint amilyen a csontnövekedés és a menstruáció megjelenése. Az ezekkel való korreláció ugyanis komolyabb bizonyíték lenne a pubertás mind korábbi életkorban történő megjelenése mellett.

(Kép: Pixabay)