Várkonyi Gábor autópiaci szakértő a Klubrádiónak azt mondta, az elemzők egyetértenek abban, hogy a trendet elsődlegesen lassító faktor az infrastruktúra lehet. Mivel nagyon erős törvényi kényszer van az elektromos autók használatával kapcsolatban, Európában a gyártók elemi érdeke, hogy növeljék az eladási rátákat. Ennek legfőbb oka, hogy az Európai Unió energiaügyi miniszterei március végén elfogadták, hogy 2035-től csak e-üzemanyagot használó autók kerülhessenek forgalomba az Unión belül. Igaz, ezzel nem minden tagállam ért egyet, ezért talán mégsem lefutott ügy a szabályozás, ahogy erről korábbi cikkünkben is írtunk:

Lengyelország bíróságon akarja megtámadni a belső égésű motorok betiltásáról szóló uniós döntést Lengyelország nem ért egyet az EU "Fit for 55" klímavédelmi programjának ezzel a részével és más területeivel sem, többek között a teljesíthetetlen feltételek és a járművek jelentős áremelkedésének veszélye miatt.

Ugyanakkor még mindig szűk keresztmetszet jelent az elektromos autók használatában az, hogy infrastruktúra szempontjából komoly tervezést igényel a használatuk. Azt a típusú szabadságot, amelyet az elmúlt évtizedekben az emberek megszoktak az autók esetében, vagyis hogy többszáz kilométeren keresztül, bármikor, bárhova utazhattak, jelenleg az elektromos autók még nem tudják teljes körűen megteremteni. Ha csak Magyarországot vizsgáljuk például, a keleti országrészen egyáltalán nincs elérhető, úgynevezett villámtöltő, ami még akkor is problémát jelenthet a szakértő véleménye szerint, ha egy nagy teljesítményű akkumulátorral rendelkező, mondjuk, 3-4 száz kilométeres hatótávú elektromos autóval utazunk.

Azt gondolhatnánk, hogy ez olyan jellegű probléma, amelyet a piac megold, Várkonyi szerint azonban az, hogy az infrastruktúrát ki építi ki, illetve, hogy ez a hatalmas befektetés hogyan, és mennyire térül meg továbbra is nagy kérdés, a töltőállomások telepítése a városokban, autópályák mellett ugyanis rendkívül nagy tőkét igénylő művelet. Korábban a Rakétán is írtunk róla, hogy az Egyesült Államokban egyéb, újító megoldásokkal is kísérleteznek, hogy kiküszöböljék a töltéssel kapcsolatos problémákat:

Új technológia jelenthet megoldást az elektromos autók hosszú töltési idejének problémájára Az új, személyzet nélküli akkumulátorcserélő állomás mindössze 5 perc alatt kiveszi az autóból a lemerült energiaforrást és behelyez egy teljesen feltöltöttet. A moduláris technológia szinte minden márkával kompatibilis.

Mivel a töltés az egyik legfőbb probléma, számos kutatás folyik az akkumulátorok teljesítményének növelésére. Egyes autógyártók kizárólag elektromos áramforrásokra koncentrálnak, más cégek pedig úgy látják, könnyebben és gyorsabban megoldható lenne, ha a részben elektromos meghajtású autók fejlesztésére és gyártására fókuszálna az autóipar. Az úgynevezett plug-in hybrid modellekben például már nagyobb akkumulátor van, ami általában 20-50 kilométeres hatótávot biztosít. Míg a városi közlekedéshez ideális az autó elektromos meghajtása, ami nem szennyezi a település levegőjét, hosszabb, országúton megtett utakhoz pedig ott van a robbanómotor, így gyakorlatilag korlátlan távolságra is eljuthatunk.

Az emberek és szakértők véleménye viszonylag egybehangzó az elektromos autók tisztaságát, környezetvédelmi szerepét illetően, bár vannak, akik szerint a elektromos járművek az akkumulátorok gyártása miatt még károsabbak is a környezet számára, mint a benzines autók. Ezt mára számos tanulmányban cáfolták, az elektromos autókkal kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátás teljes élettartamukat tekintve ugyanis még akkor is kisebb, mint egy robbanómotoros járműnél, ha figyelembe vesszük a gyártási folyamat során felmerülő többletemissziót.

Felhasználói szempontból viszont a már korábban említett infrastruktúrát érintő hiányosságokat, illetve egyéni lehetőségeket - például az egy főre jutó jövedelmet - tekintve egyelőre nincsenek adva a feltételek ahhoz, hogy mindenki számára jó megoldást jelentsen ez a közlekedési módszer. Magyarországon például 2022 teljes évet vizsgálva 4709 új akkumulátoros elektromos autót regisztráltak, ami 9,2 százalékos növekedés 2021-hez képest, de még mindig csupán marginális részesedésnek mondható. Ezért nagy kérdés, hogy megfelelő stratégiát jelent-e az, ha nagyon kemény feltételeket, szabályokat hoznak létre az autógyártók számára a fenntarthatóság jegyében.

Emellett megjelent az autós társadalmat kettéosztó törzsi mentalitás is. A "fundamentalista" elektromos autó pártiak szerint semmi más opció nem lehetséges, ezért minden más megoldást tiltani kell, a technológiai szabadságban hívők pedig arra várnak, hogy a piac (és az autógyártók) találjanak olyan alternatívát, amivel megmarad a szinte korlátlan mobilitás, ugyanakkor a környezetvédelmi szempontok is érvényesülnek. Várkonyi szerint az elektromos autózás az élet legtöbb területén megoldás lesz, de mindig lesznek olyan helyzetek, amikor viszont alternatívára van szükség, ezért a teljes tiltás nem jó stratégia. A szigorú törvényi szabályozással Európa szinte teljesen egyedül maradt, a többi nagy piac – például az Egyesült Államok, vagy Kína – ehelyett folyamatos fejlesztéseket végez annak érdekében, hogy köztes megoldásokat találjon.

(Borítókép: Getty Images/iNueng)