A robotkutyák felfegyverzésének kérdése ellentmondásos téma: egyrészről segíthet csökkenteni az emberi sérüléseket és veszteségeket, másrészt a fokozott automatizáció még több gyilkolásra adhat lehetőséget a kritikusok szerint. A fegyvereket persze nem csak négylábú robotokon, hanem akár más kialakítású földi roboton vagy drónokon is el helyezni, így a felhasználási opciók köre egyre tágul, a távoli irányítású gépezetek száma növekszik a fegyveres összecsapásokban és ez új korszakot nyithat meg a hadviselésben.

Ami régen tudományos-fantasztikum volt, az nemsokára a valóság lehet, ha a nemzetek védelmi erői a még nagyobb gépesítésben/automatizációban látják meg a potenciált.

Ennek az iránynak márpedig sok előnye van a hadseregek számára, többek között a tűzerő, a flexibilitás és mobilitás növelése, a gépek gyorsasága és strapabíró kialakításuk, olyan helyek elérésének képessége, amelyek a katonák számára nehezen megközelíthetőek, valamint az állandó készenlét megalapozása és nem utolsó sorban a költséghatékonyság is. Az elképzelések szerint a katonai robotok, akárcsak a civil körökben használt robotok, három esetben vethetőek be igazán hasznosan, az úgynevezett három D (dirty, dull, dangerous, vagyis piszkos, unalmas, veszélyes) munkák területén, és kiválthatják az embereket azokban a helyzetekben, ahol nagy eséllyel a testi sérülés kockázata leselkedik rájuk, aminek anyagi vonzata is van: a robot adott esetben könnyen javítható, míg a rehabilitációra szoruló katona nem folytathatja munkáját és a terápia is költséges lehet. Peter Warren Singer, hadviselési szakértő, 2010-es elemzésében (Wired for War: The Robotics Revolution and Conflict in the 21st Century) úgy becsülte, hogy valamikor a jövőben a robotok egészen eluralkodhatnak a hadseregeken belül és eljutunk odáig, hogy a gyalogsági erők akár 2000 robotot is alkalmazhatnak mindössze 150 ember irányításával. A katonák életének megmentése a robotok alkalmazása mellett szólhat, de valóban humánusabbá tesz egy konfliktust, ha robotok vívják?

A “gyilkos robotok” bevetését ellenzők szerint semmiképpen, mivel az előbb-utóbb önálló döntésre képessé váló gépek, illetve a bennük dolgozó mesterséges intelligencia rendszerek, sokat hibázhatnak és ez életekbe fog kerülni, az algoritmusok ugyanis nem mindig tudnak száz százalékos pontossággal különbséget tenni ellenség és ártatlan civil között. Igaz, hogy a katonák sem. Az elmúlt években többen is felszólaltak az autonóm robotok katonai célú felhasználása ellen, pontosabban az autonóm fegyveres rendszerek ellen, amelyek jellemzője, hogy önmaguktól választják ki a célpontot. 2015-ben a Future for Life Institute szervezet kezdeményezésével többezer mesterséges intelligencia szakértő és más személyek is aláírták azt a nyílt levelet, amelyben az ilyen típusú eszközök betiltását kezdeményezték, mondván: “sokféle módja létezik annak, hogy a mesterséges intelligencia biztonságosabbá tegye a csatateret az emberek számára, főként a civileknek, anélkül, hogy újabb eszközöket teremtene a gyilkolásra.” A levél aláírói között Stephen Hawking, Elon Musk, Noam Chomsky mellett a Google DeepMind vezetője Demis Hassabis is megtalálható.

A tervek egyelőre nem a teljes autonómiáról szólnak, de a fegyverekkel felszerelt robotok tesztelése és alkalmazása egyre népszerűbb és elterjedtebb gyakorlatot jelent és az Egyesült Államok mellett Kína is nagy erőkkel dolgozik ezeknek a távoli irányítású rendszereknek a bevezetésén. A május 13-án kezdődő kínai-kambodzsai hadgyakorlaton, az Arany Sárkány 2024-en, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg több robotkutyát is bemutatott, amelyek egyike fegyvert hordozott a hátán, miközben felderítő akcióra indult a katonák társaságában. A robotok az állami CCTV felvételei szerint a Unitree modelljei, azé a cégé, amely nemrégen a négylábúak mellett humanoidok fejlesztésébe is belekezdett és különlegesen flexibilis emberszerű robotját tömeggyártásra szánja. A Unitree robotkutyáit a kínaiakon kívül az amerikai védelmi erők használják, akik a Go1 típust M72 LAW (Light Anti-Tank Weapon) páncéltörő fegyverrel látták el egy tavaly ősszel zajló teszt során, hogy felmérjék a mobilplatformról való indítás lehetőségeit. A tengerészgyalogság indoklása szerint az ilyen fajta kísérletekre több okból is szükség van, egyfelől a robot tehermentesítheti a katonákat, akiknek a gépek segítségével kevesebb rakományt kell cipelniük, másrészt egy esetleges támadás alkalmával a robotot irányító legénységi tagok a fedezék védelme mögött maradhatnak, ha a fegyvert a négylábú masina hordozza helyettük.

A Golden Dragon gyakorlaton a robotkutyák különféle mutatványokkal demonstrálták mozgékonyságukat, de legfőbb képességüket a felderítésben való hasznosságuk adja, amit egy szimulált akció során teszteltek a katonák. Az akció részét képezte egy robotkutyának fegyverrel való ellátása és a fegyver elsütése is, amihez a Unitree B1-es modelljét alkalmazták. Ezt a robosztus, 50 kilogrammos gépet kifejezetten a nehéz terepeken való bevetésre tervezték, a robot álló helyzetben 80 kilogrammos terhet is elbír, mozgás közben hosszú távon 20 kilós rakománnyal bírkózik meg, ezenfelül tud akadályokon átkelni, nagyon magas és nagyon alacsony hőmérsékleten is üzemelni, valamint vízállósága miatt vízbe merülve működni. A B1-et a cég 36 millió forintért értékesíti, vagyis sokkal többe kerül, mint az amerikai tengerészgyalogság által tesztelt, kevesebb mint egymillió forintos Go1 modell és a kínai hadsereg által alkalmazott, szintén egymilliós Go2 .

A CCTV tudósítása során a kínai katonák elmondták, a robotok legnagyobb haszna, hogy a kamerák révén valós idejű közvetítést nyújtanak a felderítések során és akár az emberek helyére is állhatnak, hogy helyettük nézzenek szembe az ellenséggel támadás esetén. Kína a fegyveres robotkutyákkal együtt fegyveres drónokat is tesztel, amelyek szintén a hadsereg potenciális támadóképességét növelik, illetve bővitik ki. A légi és földi robotok kollaborációjának megalapozásán más országok is dolgoznak, Szingapúrban például a Védelmi Erők az Exercise Forging Sabre gyakorlaton mutattak be tavaly robotkutyákat és drónokat, amelyek a helyszínek feltérképezését végezték, bár ez alkalommal még fegyver nélkül.

A négylábú robotokat gyártó cégek közül néhányan nyíltan kiálltak a gépezetek fegyverrel való ellátása ellen - többek között a Boston Dynamics, az ANYmalt fejlesztő ANYbotics és az Agility Robotics is aláírta azt a nyílt levelet 2022-ben, amelyben az általános felhasználású robotok felfegyverzésének kritikáját fogalmazták meg. A cégek szerint az ilyen robotok, akár önállóan, akár távoli irányítással működnek, kockázatot jelentenek az emberekre nézve és tönkre tehetik a technológiába vetett bizalmat, pedig a robotkutyák más területeken haszos segítőtárssá válhatnának. A gyártók a levélben fogadalmat tettek, hogy nem látják el fegyverrel a robotkutyáikat és nem támogatnak másokat sem abban, hogy ezt tegyék, de kérdéses, hogy mennyi rálátásuk vagy befolyásuk van az ügyre azután, hogy eladták a gépeket. Az aláírók között a Unitree is szerepelt.

(Fotó: CCTV)