Milyen sors vár az elavult olaj- és gázfúró szigetekre?

2020 / 03 / 19 / Perei Dóra
Milyen sors vár az elavult olaj- és gázfúró szigetekre?
Az elavult olaj- és gázfúró szigeteket hamarosan szét kell szerelni és elszállítani a tengerekről, azonban egy új kutatás szerint ez a lépés árthat az élővilágnak.

A kaliforniai partok előtt magasodó fúrószigetek nagy része 1960-1980 között épült, vagyis mostanra valamennyi megérett a szétszerelésre. Csakhogy az elmúlt évtizedek során a vízben álló részüket teljesen belakták a tengeri állatok, ahogy ezt egyébként teszik minden, a tengerbe került tárggyal. Friss számítások szerint, ha a szakemberek a tengerfenékig lebontják a fúrószigeteket, a környezetükben élő halak - biomasszában számított - körülbelül kilencvenöt százaléka elpusztul - olvasható az EOS földtudományi weboldalon. A kaliforniai partok mentén huszonhét szétszedésre váró, rozsdás fúrósziget áll, legtöbbjük a Santa Barbara – csatorna területén. Erin Meyer-Gutbrod, a Kaliforniai Egyetem santa barbara-i tengerkutató intézet ökológusa a lapnak nyilatkozott kutatásukról:

„Ha a termelés leáll, a személyzet lezárja, majd elhagyja a kutakat, az infrastruktúra sorsáról pedig tárgyalásokat folytatunk. A kérdés az, hogy teljesen szétszereljék-e az építményeket, vagy meghagyják mesterséges zátonynak?”

A Mexikói-öböl területén futó projekt a fúrószigetekből mesterséges zátonyokat kialakító „Rigs to Reef” elindulása óta bebizonyosodott, hogy az élővilág számára a tengerben hagyott szerkezetek megfelelő életteret biztosítanak. Számos esetben ezek a mesterséges építmények biológiai szempontból produktívabbak, mint a természetes sziklákból álló zátonyok, ugyanis a mesterséges zátonyként funkcionáló, ember által készült létesítmények többnyire zegzugosabbak, így több lehetséges búvóhelyet nyújtanak a szikláknál. A kaliforniai partoknál álló huszonnégy régebbi fúrósziget esetén - melyek közül mindegyik sekély,maximum huszonhat méteren áll a tengerben - 1995-2013 időszakban felmérték az élővilágot, mind az érintetlenül hagyott, mind a részben, mind pedig a teljesen leszerelt szerkezet esetében is. Donna Schroeder, a camarillo-i Óceáni Energiairányító Hivatal tengeri ökológusa kollégáival manuálisan számlálta a halakat a fúrószigeteknél, majd az élőlények mennyisége és mérete alapján megállapították a szigetek produktivitását. Meyer-Gutbrod csapatának munkájából pedig fény derült az egyes halfajok eloszlására, illetve arra, hogy a fúrószigetekre tapadt, majd később lehullott kagylók remek búvóhelyet biztosítanak a kisebb halaknak.

A vizsgálatok és felmérések végeredményben megállapították, hogy a fúrószigetek teljes szerkezetének eltávolítása minimum nyolcvanhárom, legrosszabb esetben pedig kilencvenkilenc százalékos csökkenéssel járna a halak biomasszában számított mennyiségére. Ellenben ha csupán a víz feletti részeket távolítják el, akkor csak tíz százalékos veszteséggel kell számolni. A kutatók eredményeiket egy februári oceanográfiai konferencián ismertették San Diegóban, ami azért lényeges, mert a kérdéses sorsú fúrószigetek közel állnak az ottani partokhoz, vagyis a helyi lakosság is érintett a szétszerelésükben. A szakemberek a konferenciát követően ezért egy lakossági fórumon is beszámoltak a megszerzett tapasztalataikról és várható következményeikről.

(Fotó: Getty Images Hungary)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Egyáltalán nem biztos, hogy a szén-dioxid-leválasztás jó megoldás a globális felmelegedés problémájára
Egyáltalán nem biztos, hogy a szén-dioxid-leválasztás jó megoldás a globális felmelegedés problémájára
Bár a szén-dioxid forrásnál történő leválasztása vagy a légkörből való eltávolítása jó ötletnek tűnhet a kibocsátás csökkentése szempontjából, a magas költségek, illetve a szén-dioxid tárolásával kapcsolatos kihívások gátat szabhatnak a technológia terjedésének.
Elkezdett sodródni a világ legnagyobb jéghegye
Elkezdett sodródni a világ legnagyobb jéghegye
Az egykor az Antarktisz részét képező jéghegy az elmúlt hónapokban a szél és az áramlatok hatására lendületet vett, mostanra pedig már az Antarktiszi-félsziget északi csücskénél tart.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.